Jobbra Bozsik Yvette

Kedves József! Sokszor tértünk vissza már, és nem elsősorban Bozsik Yvette miatt, akit esetleg ismerünk is, bár lehet, hogy ha Bozsik Yvette-et megkérdezed, azt mondja, hogy nem ismeri Szőke Andrást, de az a fontos és az a jó, és az kapott külön értékelést, hogy keressük magunkban a történeteket és nem Bozsik Yvette-et szeretném értékelni, nem az ő történetét szeretném megismerni és nem azt, hogy jártál-e színházban, hanem a saját történetedet keressük a te képeiden keresztül, ha megtisztelsz vele, és ez éppúgy érvényes a többiekre is, tehát az ötös lecke azt gondolom sokkal több már, mint egy portré, és nagyon örülnék, ha nem egy színházi fotót kapnék a nem tudom melyik alternatív színház részeként. Igazából azt kérném, hogy ismételd meg ezt a leckét, mert ez Bozsik Yvette vágya és nem Kepes Józsefé. Félre ne értsd és ezt fontosnak tartom elmondani: mindettől függetlenül a kép jónak mondható, bár a hölgy lábán a fény térd alatt zavaró, bár a lábak csonkolása indokolatlan, de szép a fény és szép a fátyolszerű mozgás. Tehát nem a munkátokat szeretném leminősíteni akkor, amikor a leckék pontosítását kérem, hanem arról van szó, hogy mi rátok vagyunk kíváncsiak, veletek szeretnénk együtt dolgozni, játszani, tanulni és a ti érzéseitek foglalkoztatnak, nem valami idegen dolog tükröztetése. Szóval a kép ha lenne színházfotó, két disznós lenne, de most ne haragudj meg érte, hogy azt mondom, ismételd ezt a leckét a saját vágyaddal. (szőke)