Itt, ennél a fotónál köszönöm meg az értékeléseket Zsolt, se harag, se undor, hanem teljes egyetértés, hogy ezek a képek akkor keletkeztek, amikor nem voltam a bőrömben. S azt hiszem, még mindig a türelmetlenségem, a kuszaságom, a rossz hangulatom, kedvem lenyomatai ezek a fotók, más nem marad, mint jobban koncentrálnom - köszönöm!

István, nagyon jól érzékelted e fotó mondanivalóját, melyhez még annyit fűzök hozzá, hogy valóban a mérce, a határ az, amire utalok, s undorral veszem tudomásul, hogy egyelőre más keretek közé nem férek, főleg az utóbbi hetek történéseivel kapcsolatban. A kutya hátsója lehetne ironikus jelleggel is, de az a véletlen műve volt jelen esetben.Egyébként az oszlop és a kő a határsávban az államhatárt jelöli, a határkövön szemből olvasható S, az országot -Szlovákiát jelöli, nálatok az MO - Magyarországot.

A titokzatossága tetszik ennek a fotónak. A kompozíciója pedig elég egyedi... Nem tudok másként tekinteni rá ezzel a hosszú oszloppal pirossal a tetején, meg a kicsi tömbbel pirossal a tetején, mint azok valami mércék, vagy jelölők, és a két ilyen valami közé szorult emberről szól egyrészt. Másrészt a kutyus jó hogy ott van, de picit sajnálom, hogy ilyen pozícióban sikerült. Azért jó, mert jelenléte egy másik stabil háromszöget hoz, és ezzel a kis háromszöggel (kutyus-fej-kis oszlop) megvan az alapja a hosszú oszlopnak is. A címet nem igazán érzem képileg alátámasztva, bár számomra a címek leginkább csak azonosításra és maximum végső lökésnek számítanak.