Én azért vagyok bizonytalan nagyon, mert talán egy pár képpel ezelőtt azt mondtam a Viktória egyik képére, hogy majd az lesz kérdéses, hogy ezt az Eastman-szerű színvilágot, az ősz ízeit tovább tudja-e vinni más-más képi helyzetekben. Egyelőre úgy tűnik, hogy – nem tudom milyen eljárással – viszi ezt az egész franciás, Emmanuel-es hangulat szerkezetet. Ez egy szép és higgadt tájkép, majdhogynem azt is lehet mondani, hogy konzervatív kompozíciós renddel, a színek azok, amik megbolondítják, de ez egyáltalán nem baj. Nem kell szerintem folyamatosan lázadni, hanem nagyon jót tesz időként, ha az ember rácsodálkozik a természetre, megfigyeli azt alázattal és abból hoz össze, abból küld ilyen üzeneteket. Én ezt a képet nagyon szeretem. Bárhol el lehetne képzelni, akár egy lakótelepi lakásban is háttérként. Egy nagyon szép munka, és továbbra is kíváncsi vagyok, hogy ez a színvilág majd egy-egy nehezebb feladatban hogyan jelenik meg a Viktóriánál, ez három disznó. (szőke)
értékelés:
Köszönöm a dicsérő szavakat. Így van ez jó pár képnél, mindenkinek más-mást jelent. Nekem például azért a csendet, mert a Nemzeti Sírkertben fotóztam.