Csodálatos nyaralásunk nem múlhatott el anélkül, hogy ne gondoltunk volna Rátok, látszótériekre. Fogadjátok szeretettel tóparti képeslapunkat.

Ez a film egy olyan szituációt mutat, ami sokunkkal előfordul: vagy a fényképezőgépről a sapkát felejtjük el levenni, vagy elemet nem töltünk föl, szóval valami bénázás mindig van. Ettől is stresszes minden utazás, minden kirándulás, hogy vajon elzártam-e a gázt, a vasalót elraktam-e, a macskáknak adtam-e enni, viszek-e elég akkumulátort meg memóriakártyát. Szóval van baj elég. Nyilván a legrosszabb helyzet akkor van, amikor az ember végigcsinál egy ilyen procedúrát, és viszonylag egy hosszabb projekt végén derül ki az, hogy nem volt rögzítve az anyag. Én ilyet akkor csináltam legutóbb, amikor a vörösiszap katasztrófa volt, és Polyák Lacival bementünk Kolontárra, tiltott helyen jártunk, kilógattam a kamerát a kocsiból, és ahogy mentünk forgattam – gondoltam én. Aztán kiderült, hogy miközben kilógattam a kocsiból a kamerát, valószínűleg megnyomhattam a stop gombot, de akkor még ezt nem látod, és utána megvolt végig a beszélgetésünk az autóban, amikor visszavettem a kamerát, mert akkor hittem azt, hogy elzárom, de akkor indítottam el, úgyhogy volt egy nagyon szép felvételünk arról, hogy milyen ügyesen megbeszéljük Lacival ezt az egész történetet, amit nem vettem föl. Biztos életem legjobb filmje volt. Szóval a ritmus megvan, egy jó geg, és örülök annak, hogy újból látom Zsu nicknevét, remélem Csaba is csatlakozik hamarosan hozzánk, és újra a fedélzeten, teljes erőből nem csak rádióműsorokban, hanem képekben is köszönthetjük a Bobák családot. Nekem erre megvan a három csillag, a leckemegoldást azért még tegyük félre, de a három csillag megvan. (hegyi) értékelés:

Hozzászólások

28
Értékelem!

Köszönöm szépen Dávid! :)

41
Értékelem!

Hibátlan!
Legjobb antifilm amit láttam, egy családi emlékről.. :) Persze ez mindenkivel megesik és azzal válik értékké hogy ezt 'publikáltad'.. Hiszen ismert jelenség az ha hirtelen kiszakadunk a hétköznapi szürkeségből (ráhangolódás nélkül), így magunkra erőltetvén azt hogy most akkor is jól kell éreznünk magunkat. Valami ilyesmit jelent nekem ez a pár másodperced! GRAT!
vidámat!
d

40
Értékelem!
37
Értékelem!
36
Értékelem!
45
Értékelem!

Bazmeg. Ez dilinyó, bazmeg :D :D :D

42
Értékelem!

Hát ez kurva jó, hogy stílusos legyek! :)

Ez nagyon jellemző az utazásokra, amikor nem akar lemaradni a pillanatról az ember és mégis lemarad valami baki miatt, bár odáig nem mindenki jut el, hogy a pillanat ott volt és nem a rögzítéssel oldja azt meg, hogy ne maradjon le róla...

Elsőre nagyobb a poén-hatása, a rövidsége miatt is, de átjön a hangulat, köszi.

Új hozzászólás