Róma, 2011.04.22.
Köszönöm a linket, Zsolt. Fantasztikus, és nemcsak technikailag, hanem képileg is csodálatos.
Teljesen más, de zseniális:
index cikk
Nem baj, azert itt van meg egy link hasonlo temaban:
http://www.oddee.com/item_96720.aspx
Tudom, ez nem az amit szeretnel. Mar mondtad, es ertem. Ezek nem ILYEN kepek, hanem csak metros fotok.
Nem voltam érthető. Persze, bármelyikről lehet külön. Én arra gondoltam, hogy egy ember vinne végig ilyen projektet. Ugyanis ezek nem attól lesznek zseniálisan jók, hogy maga az ötlet nagy, hiszen evidens, hogy a metró lehet műterem is. Hanem arról van szó, hogy ez a képsor sándoros, nagyon sándoros, és ez lenne még izgalmasabb, ha ez Sándor szeme által lehetne egy ív a világ metróival. Na, ilyenre kéne pályázat. :)
Ha ilyen galeriat akarsz megnezni, akkor itt van egy a moszkvai metrorol:
http://englishrussia.com/2006/08/29/photos-made-in-moscow-subway/
Szerintem barmelyik metrorol talalhatsz ilyeneket a google segitsegevel.
Sándor, most jutottam ide az elemzéssel. Elfogadom, hogy ez szorgalmi, bár erős képsor, lehetne lecke is akár. Jó közlés az utazásról, és érdekes téma, persze nehéz dolog financiálisan az, hogy valaki ilyen projektet végig tudjon vinni, de érdekes lenne egy ilyen képsorba kezdeni a világ metróiban.
Ezek a jogszabalyok orszagtol is fuggnek. Az USA-ban a szovetsegi jogszabalyok szerint nyilvanos teruleteken es a nyilvanossag szamara nyitott teruleteken (pl minden bevasarlo kozpont maganterulet, de a kozonseg szamara nyitott) szabad barmit barmilyen szogbol fotozni, viszont a helyszinen intezkedo rendor elkobozhatja a felvetelt az adathordozoval egyutt. Ha sikerul a helyszint elhagyni, akkor jogilag egyenesben vagy. Amugy rengeteg erdekes jogszabaly all a rendorseg rendelkezesere, hogy a jovoben megnehezitsek az eletedet ha a cipod orrara szerelt kameraval bevillantgatsz az arra jaro lanyok szoknyaja ala (meg akkor is ha nincs benne film).
A fenykepezest egyes allamokban kulonbozo megszoritasok nehezitik, pl Texasban a kozonseg szamara nyitott maganteruleteken a tulaj tablaval tilthatja a fenykepezest (pl muzeumokban ezt csinaljak is, szabadteri szinpadoknal a vakuzast szoktak tiltani, es lattam is rendort intezkedni ilyen ugyben), nehany allamban (pl Wisconsin) 2 honapra sittre vaghatjak az ujsagiro igazolvannyal nem rendelkezo embert es a felvetelt megsemmisithetik ha szolgalatban intezkedo rendor is van a kepen, videon vagy hallhato egy hangfelvetelen. Ezt a szabalyt amennyire tudom nem alkalmazzak rutinszeruen, csak a rendorseget inkriminalo esetekben.
Kedves Sándor,
két dolgot hadd mondjak.
1. Ahogy be is linkeltem, a hozzájárulás nem csak aláírással, hanem a ráutaló magatartással is létrejön, vagyis ha észleli valaki, hogy fotózzák, és a) jelez, hogy oké b) nem jelez, hogy nem oké - akkor úgy lehet venni, hogy hozzájárult az exponáláshoz.
2. A Látszótéren a feltöltésnél mielőtt feltöltesz, minden esetben ott van olvashatóan a felhívás, hogy kijelented, hogy rendelkezel a szükséges jogokkal, és ezért minden feltöltőnek saját felelőssége, hogy hogyan rendezi ezt, tehát nincs miért levegyem, jogvita esetén a Látszótér védve van.
lábjegyzet. Aktnál, portrénál célszerű modellnyilatkozatot íratni, hogy ne fordulhasson elő, hogy meggondolja magát a modell. Ezeknél a képeknél azért egyszerű a kérdés, mert a fotós mondhatja azt, hogy én a bal szélsőt fotóztam, ő a barátom, te meg ott ültél, hát így jártál. :)
Kedves Gergely:
A street fotográfia a fotózsurnalizmus egyik ága. A fotográfia kezdeteitől napjainkig a publikált fotók nagyobbik hányada ide tartozik. Ide sorolhatjuk André Kertész, Robert Capa, Brassai (Halász Gyula), Henri Cartier-Bresson műveinek nagy részét. A mai afganisztáni, iraki, afrikai, stb. újságírói fotográfiát. Ezeknek a műveknek elhanyagolható töredéke született, születik meg a fennálló törvények szerint.
Thomas Leuthard írja két, a street fotográfiáról szóló könyvében:
“You either go candid and forget the law or you follow the law and lose the spirit of street photography.1”
(Thomas Leuthard: Go Candid, page 53)
“There I violate some rights or laws. I'm fully aware of that and I can live with this.
I know that we should respect the rights of the people on the street but there would be no Street Photography if we all followed the laws of our countries.2”
(Thomas Leuthard: Collecting Souls, page 59)
Szóval, Gergely, a válasz a kérdésedre: nem, nem írattam alá a publikációba beleegyező nyilatkozatot egyik szereplővel sem. A felelősség ezért az enyém. Ha azonban Zsolt ezek után úgy gondolja, hogy nem tűri a streetfotó képeimet a látszótéren, úgy nyugodtan szedje le őket, nem lesz harag. Ez a téma néhányszor már kerülgetve volt ezen az oldalon, egyszer szembe kellett nézni vele.
_____________________________________________________________
1. “Vagy pózolásmentesen csinálod, és elfelejted a jogot, illetve törvényt, vagy követed a törvényt és elveszíted a street fotográfia szellemét.”
2. “Én felrúgok néhány jogot, vagy törvényt. Ezzel teljesen tisztában vagyok, és ezzel (a gondolattal) együtt tudok élni. Tudom, tisztelnünk kellene az utca emberének jogait, dehát nem lenne street fotográfia, ha követnénk országunk törvényeit.”
Gergő, a facebook oldalunkra feltettem, ide is bemásolom a közterületi fotózásról a jogiq oldalain olvasható okfejtést, érdemes tanulmányozni. Röviden: igen, kell engedély, de a ráutaló magatartás is az, azaz ha látja, hogy fotózod és nem szól ellene, akkor fotózhatsz.
http://jogiq.com/kozterulet_fotozas_jogs...
http://jogiq.com/kozteruleti_fotozas_vid...
Hm... Nekem itt az első dolog ami (tul.képp a képektől függetlenül) beugrik: messziről jött ember azt közöl, amit akar? Tőlük mindtől kellett közlési hozzájárulást szerezni, vagy ugyan, hová gondolok?
Need some legal advise...
Köszönöm, Balázs, Zoltán. Korábban (http://latszoter.hu/szakkor/trenino-roma...) már leírtam, hogy ezeket a vonatos képeket (közel ezer kép!) csípőből, vakon lőttem. Az első hármat azért érzed egybetartozónak, mert egy kerek kis történet elemei. Tulajdonképpen a 4-5-ös kép is egy történetkének első két kockája. Általában igyekeztem ilyen mini történeteket fotózni, ezek 3-10 képből állnak. Az itt mutatott 8 képet különben a Zoltán értelmezésében adott séma szerint válogattam.
Abban egyetértek Balázzsal, hogy az első három önállóan él. Ott ugye a három szereplővel jön a kis hétköznapi sztori, teljesen átélhető. Van eleje is vége is a sztorinak, éppen ezért a további képek picit zökkennek az első három után, de hosszabb idő után érzek ebben is valami szándékot.
Ezután további jellegzetes alaptípusokat kapunk a tömegközlekedők archeotípusaiból,
de ezek valahogy nem fűzhetőek történetté, inkább amolyan pillanatképek, villanások. Még egy történetfoszlány előkerül a 5-6. képpárban, ott picit zavaró ahogy tónusban elcsúsznak az arcok, nyilván a fényviszonyok változtak annyit a háttérben. Ennél a párnál az a kérdés, hogy a párocska mellé leülő alak Sándortól, vagy a párocskától próbál szeparálódni az újságja mögé az új utas, vagy a mellette levő jelenettől, vagy esetleg a mellette levő jelenetre adott reakcióját rejti el Sándortól és tőlünk? :)
Picit ilyen klippszerűen felfogva a képet nekem érthetőbb a zseniális első hármas utáni képsor. Valami ilyesfajta forgatókönnyvvel:
1-3.: erős alapsztori
4.: villanás, suhan a metró, szereplőcsere, itt már senkit nem érdekel/ nem irritál senki
4-5.: párocska, és zavar az erőtérben, az elzárkózó alak révén
6.: villanás, suhan a metró, képváltás: mindenki el van magával, anyuka szusszan, gyerek csíntalan, pasi olvasgat... :)
7.: és a végén egy önálló hatástanulmány a fiatalokról
Csak az egyiküket hozza zavarba a gép, ő a régimódibb a bal oldalon, a figyelő srác kémlelő tekintete a szándékot keresi, a lazagyerek tudja ugyan hogy fotózzák, de nem érdekli/nem zavarja (próbálja a zárkózott lányt oldani), és végül a kamerára tudatosan reagáló zárja a sort.
Mindegyikben van zseniális meglátás, nagyon jók a pillanatképek is, remélem nem értettem nagyon félre...
Údenagyon. Ezt hogy csináltad, Sándor? Összeraktad az állványt, fénymértél, beállítgattad a gépet, mondtad nekik, hogy viselkedjetek csak természetesen, aztán megkomponáltad a látványt és végül egy spontán katt? Vagy mellényzsebből gomblyukon át is így összeraksz egy képet, és még észre sem veszik az alanyok, hogy sztárok lesznek, csak ha direkt sziszegsz nekik, hogy ittröpülasajt?? Mindenhogy jó.
Remek! Az első három képen hosszasan elméláztam, világbajnok, ahogy szinte minden lényegeset megtudunk az emberről, aki városban él. Nem is vettem észre, hogy van még kép, pontosabban eszembe se jutott, hogy lehetne még itt kép, úgyhogy csak véletlenül tekertem lejjebb. Így aztán a második etap nálam már csak szép líraian levezette azt az édes-keserű sokkot, amit kaptam az első hármastól. Megkockáztatom, hogy talán maradtam volna még ebben a sokkban egy kicsit, szerintem az első három kép önmagában is működik, utórezgések nélkül akár erősebben is. Meg persze a többi is, de az nekem egy másik dal.
Köszönöm, jó volt.
b
Igen, engem is lenyűgözött az az atmoszféra, ami a képekből sugárzik.