Gime, jó lett volna, ha az előző elemzésnél folytatni tudjuk a beszélgetést, így picit amiatt vagyok nehéz helyzetben, mert nem vagyok biztos benne, hogy mi az, amire igazán szükséged van az elemzést illetően. Nem tudok másra támaszkodni, mint a saját vonalvezetőmre, vagyis arra, hogy akármi is a helyzet, de akár huszadszor is elmondva ugyanazt nekem a dolgom az, hogy a magam meglátását megosszam veled. Aztán kezdesz vele, amit tudsz vagy akarsz, bár azért a párbeszéd elengedhetetlen lenne. Tehát a kép: alapvetően jók azok az erős vonalak, amik mintegy huzalként feszítik a képhatárt és lógatják be úgymond a témát, gondolok itt a betonkorlátra, a falra és azon a vonalakra. Ami formailag kérdés, hogy ha döntöd a horizontot, akkor ezt a dőlést mi húzza vissza, és most ez egyértelműen az az alak, aki háttal megjelenik a képen. Igen ám, de ahhoz, hogy ez a helyrebillenés megtörténjen, a figura nem mindegy, hogy hol van a képen. Ha 2 lépéssel korábban exponálsz, akkor az a tömeg, ami a figura tömege, vissza tudja dönteni a horizont tömegét, most viszont vele együtt szép lassan csúszik minden jobbra. A másik kérdés technikai, az a fényudvar, ami az emberi alak körül megvan, az a maszkolás pontatlanságának fogható fel, még akkor is, ha esetleg ez a fényudvar amiatt jött létre, mert a fénybe kerülő oldalfalról a másik falra visszaverődik fény. Kemény tónust használsz, ettől a fal vonalai is kezdenek átfordulni, és ettől olyan lesz a hatás, mintha a falfelület domborodna ki. Én javasolnám átgondolni ezt a tónusrendet, amit oly előszeretettel használsz, mert ha mindenre ráhúzod, ha nem a téma, hanem az adott hangulatod határozza meg, hogy mi lesz a végeredmény, akkor ez modorossá tehet. Egy csillagos kép, mert egyrészt a tömegelhelyezés kiemelten fontos lenne egy ilyen geometrikus komponálásnál, másrészt a tónusok most ellene dolgoznak a témának azzal, hogy ennyire túl vannak hangsúlyozva. (hegyi)
értékelés: