arc nélkül...:-)

A kép sejtésem szerint szolarizált vagy színezett változat, ami nyilván az expresszív, impulzív hatást kommunikálja felénk, másrészt pedig ez az egész szolarizációs technika a részletgazdagság felől a taktikus, egyszerűen kimondott ritmikák felé mozdítja el az állóképet. Egy női portrét látunk, és alapvetően nagyon sok szabályt próbál egyszerre felrúgni ez a kép, pl azt, hogy a klasszikus arányrendszerekben egy ilyen portrénál jobbra nézhető levegővel fényképezhető képet ő balra nyitja a leomló hajzuhatag felé, ezáltal erőteljesen jobbra rendezi a fehér foltokat és a sötét hátteret, amitől a kép jobbra kezd bukni. Ennek az ellentételezése vagy ellenpólusa a női portré kamerába tekintő, erőteljes nézése, üzenete; azt sejtem, hogy ha még jobban a profil felé azaz jobbra mozdulna el a női arc, ebből következve a szemgolyó még jobban a kamera felé irányítódna, és az arc finom elcsavarásával talán ez a jobbra rendezettség visszabillenthetné a kompozíciós rendet. Most én úgy érzem, hogy ebben a vágási szisztémában a keret szempontjából picit sok a póló türkizkékje, világosai, és a sötétek nagyon erősen, zaklatottan nyomják lefelé a képet, miközben az alsó régió könnyedebb ezektől a világoskékektől, és ettől az egész kép folyamatosan pulzál, de nem vagyok benne 100 %-ig biztos, hogy jó irányban, hanem billeg. Ez nem azt jelenti, hogy ezzel a munkával, az alkotással bármiféle gond lenne, csak arra próbálom sarkallni az alkotót, hogy ezekkel a kísérletekkel próbáljon meg tovább is dolgozni. Kettő disznó, és ezt azért áttennénk a második leckére, hiszen ez portré. (szőke)
értékelés: