Vessetek a mókusok elé, de nem tudom, hogy mik ezek a bogyók, hogy ez most egy ilyen gyertyaöntő szakkörön van, ahol valaki bemutatja a legújabb találmányait, vagy ez mi akar lenni, ezzel nem tudok mit kezdeni. Ugyanakkor az egésznek a hangulata egy nagyon érdekes világ. Valami most benne maradt ebben, ami csak a tiéd, és nem tudsz átadni ez által a kép által közönségnek. Mégpedig az, hogy te ott benne voltál egy hangulatban, akár szólt a zene, akár volt előtte valamilyen kommunikációs helyzet, nem tudom, de ez arra sarkalt téged, hogy elkészítsd ezt a képet. Abszolút bízom abban, hogy ez nem egy véletlen elkattant kép, ugyanakkor nekem, aki ezt a képet szemléli, nem nagyon mond semmit ez a sok valami a pincében, előtte a figura sem, és így együtt sem tudok megkapaszkodni annyira, hogy az enyém legyen ez a kép. Itt ténylegesen az a kérdés, hogy ha ez egy képsorból egy kiragadott kép, akkor oké, de akkor kérem a többit is. Tehát lehet ez egy lírai beszámoló állomása, de önmagában ez a boldogsághoz kevés. Ezt most visszaadom továbbgondolásra. (hegyi)