Nagyon kedves kép, nagyon szeretem azt a finomságot, ahogy ezt ábrázolod. Én a mélységélességet nem vettem volna ennyire szűkre, ugyanis szerintem, ha egy picit többet engedsz ebből, akkor nem fordul elő az, hogy rögtön itt az elejénél ez a három kis fejecske, amik hozzánk legközelebb vannak és amiből az egyik jól ki is magasodik a többi közül, az életlen legyen. Tudom, hogy hívogató és nagyon csábító az, hogy ezzel a kis mélységélességgel dolgozzunk, mert egészen szürreális eredményeket hozhat, de azt is el kell mellé mondani, hogy ez már az a szint, ami nem az emberi látásnak a valósága. Eleve ugye nem életlenül látunk akkor, amikor távolra vagy közelre nézünk, legalábbis nem ennyire, hanem megkettőződik a látás vagyis megkettőződnek a tárgyak ott, ahová nem fókuszálunk. Nehézség ezt ábrázolni, de azért ennél lényegesen nagyobb teret tudunk belátni. Nagyjából azt mondhatom, hogy kétszerezni lehetne nyugodtan ezt a mélységélességet ahhoz, hogy megtartsa ezt a finomságot, de nagyobb csoport legyen éles és ettől kevésbé lenne zavaró az, ami most ide az elejére amolyan folthatásként bekerült. (hegyi)