Ahogy a fórumból tudom, Istvánnak van új gépe, amihez jó egészséget és sok örömet kívánok neki, erre a képre majd térjünk vissza később, mert ez így most technikai hibái miatt nem értékelhető, hiszen a lényeg épp abban lenne, hogy a mélységélességgel mutassunk valamit, de épp ez nem működik. A sztori, hogy száraz a fű, mint alap ötlet, nem is lenne rossz, de a jellemzősége most nem nagyon erős. (hegyi)
:)))))))))))
Micsoda szöveget rittyentettél ide:)
Műveltségem foghíjas és a hitben sem dúskálok, de értem amit mondasz. azt a metszést sosem használtam és a képeimet sem szoktam buherálni utólag. Lehet nekem is kéne utózni, de majd akkor ha meg lesz az új gerät. Mit ki lehet hozni egy életlen képből is:) Nekem inkább a hegy lenne fontosabb, bár nem látod nagyban a kivágás miatt, viszont a cím a fűszálra vonatkozna. Ami elől van de mégis ennek kéne a háttérnek lenni-e. Majd rakok fel erről a hegyről egy egész alakosat, de csak ha érdekelne téged.
A kereszt szimbólum az ősi kultúrákban (pl. a keltáknál, hun népcsoportoknál, szkítáknál, egyiptomiaknál, tehát jellemzően a természet közelében, és felvállaltan annak függvényében élő népeknél) leginkább a napfényre utal - és általa áttételesen a lélekre. Fotód - bár technikailag láthatóan hagy kívánnivalókat - számomra ezzel az erős üzenettel is bír.
(Egy kis kitérő:)
Persze, tudom, gyakran csak az aranymetszésre gondolunk hasonló megoldásokkal, hogy valami választóvonal legyen ott az aranymetszés közelében. Én viszont azt mondom, hogy azért ez sem véletlen, túl azon, hogy minden művészetiben tanulónak meg kell ismernie a szabályait... De az antropológiában (kultúrális és fizikaiban is), a kultúrtörténetben az aranymetszés ugyanúgy a természet építőköveként jelenik meg, nem pedig emberi találmányként. Ugyanis a világon számos élőlény az aranymetszés szabályai (és az abból levezetett un. Fibonacci számsor szerinti osztásban) keletkeznek. Ez a természetnek egy megmagyarázhatatlan, de már az ókorban is megfigyelt törvénye (Amit aztán matematikai formába a Fibonacci nevű XII. századi matematikus írt). Így épül a csigaház, a fenyőtoboz, vagy éppen ilyen arányban vannak az ember végtagjaiban is a csontozatok. Ezért látjuk harmónikusan szépnek. (Tömören a lényeg ugye, hogy úgy aránylik a kisebb a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez.) A Fibonacci számsor egy végtelen számsor, és minél nagyobb számokkal dolgozunk benne, az aránypár annál pontosabb lesz. (Ezért pl. a harmadolás csak egy felszínes megközelítése az aranymetszésnek is, hiszen kicsi számok esetén nem ad pontos aranymetszést. Az aránypár egy nevezetes szám, mint a PI, és így kezdődik: 1,618 - mondhatni, minden aranymetszésben van, amely két fél hányadosa kiadja ezt a számot) Persze a művészetekben a matematikai alkalmazás helyett az érzéket kell elővenni.
De vissza a képhez.
A tudatos, vagy véletlen osztás, mint írtam, keresztet formáz. Igaz, a kereszt számunkra a keresztény egyház jelképeként vált ismerté, de mint említettem fentebb, azért az annál jóval ősibb, és természetesebb jel (arról nem is beszélve, hogy mint kínzóeszköz valójában T alakú volt, nem bíbelődtek a fejrésszel)
No és akkor van itt egy Víztelenül cím is, amely szemmel láthatóan a száraz hegyoldalra utal. Viszont tudjuk, hogy vízzel kereszteletek is (még jóval a keresztrefeszítés előtt ugye János keresztelet) amely víz szimbólum szintén szervesen a természethez köthető. És összeér a hitvilág, a hiedelemvilág és s természet: víztelenül nincs élet, tréfásan mondhatni, keresztet vethetünk rá.
Nos, ezen a képen ez történik a szememben, de sajnos még kiforratlan, vagy inkább esetleges technikai megvalósításban.
Üdv. István
Először gondoltam hogy na ez a fűszálakat akarta fényképezni de nem találta meg az élességet, aztán láttam hogy a cím azért működik úgy is hogy ha arra vonatkozik ami éles a képen. Hopika. Cseles.