Köszönöm szépen, hogy használhatom a fotódat első rádiós adásomhoz!

Feri, valószínű én nem voltam még mindig elég világos. Az, hogy a valóságban mi viszi el a fókuszod, az lehet a neten nézegetett sok marhajónak mondott ötlet, erre tudom javasolni, hogy minőségi tartalmakat kell keresni, és nem az 500 pixel és hasonló helyeket, mert ott a cukorkaosztás megy, szemcukrok a sikerért. ÉS ez nem segít, inkább nevetséges kivagyiskodás, mint kreatív alkotás folyik ezeken a helyeken. Ha nagy öregeket nézel, nagyot nem tévedhetsz. De én másra tippelek, nem erre. A türelem fontos. És az is, hogy ne akarj egyszerre minden területen bizonyítani, sőt, egyelőre nem kéne akarni bizonyítani semmit. Én azért mondom, hogy önkép, mert egyszerűsíteni kell, nem bonyolítani. Mert az alapokkal érzek gondokat. Esztétikai alapokkal, formai alapokkal, és az önmagad elfogadásával, és ezáltal pozicionálásával. Ez a bázis. Erre lehet építeni. Ha a bázis nem stabil, a felépítmény is billegni fog.

A másik: nem az a kérdés, szeretem-e a sakkot, vagy a természeti képeket, vagy akármi irányt, hanem hogy gagyi vagy sem a megvalósítás. Az, hogy multiple layerrel felteszel egy sakk képet a fejedre, az gagyi. Egyrészt a kivitelezésben az, mert nem vetted figyelembe, hogy a fejed egy tojásforma térbeli dolog, és nem egy kivasalt 2D cucc, vagyis annak a sakknak a fejed formája szerint kéne torzulnia, ezt meg nem csináltad meg. Másrészt tartalmilag is túl van gondolva. Ezért mondom, egyszerűsíts.

A zártosztály arra lett kitalálva, hogy oda kerüljenek azok a melók, amik megbeszélést igényelnek - és igyekeztem mindenkinek, aki zártosztályos, adni feladatot, de eddig egyedül István tette meg, hogy gondolkodott benne, más nem. Ide a szakkörbe minden jöhet, és kapjátok is az elemzést, és fontos a visszajelzés is. A zártosztályra mondtam neked, hogy kezdj el magaddal dolgozni, ez várat magára, és én meg várok arra, hogy nekifogj. Ha ide-oda kapva belefogva ebbe vagy abba akarsz haladni, az nem fog menni, mert mint mondtam, az esztétikai és formai alapokkal kéne foglalkozni, azt meg úgy lehet, hogy nem a bonyolultból haladunk valamerre, hanem az egyszerűből. A személyesből. Belőled. Erre várok. Kérdezed, megfér-e mellette más. Meg. Bármi. De mellette, és nem helyette.

A humorról. A cseten megy a humorherold, nincs is baj vele, ha az adás is megengedi, hajrá. A fotóban a humor bajos terep, alig van, akinek sikerült valódi és minőségi humort belevinnie a fotózásba, szegény Füles mester egész élete a fotós humorban telt, 'oszt mire ment vele...

Köszönöm az értékelést Zsolt, én is itt az elején szeretném megjegyezni, hogy az elemzés nagyon őszinte és így lesz ez a válasszal is.
Azon szándékom, akaratom vagy éppen kedvem nem fogja venni a továbbiakban sem, hogy nem szereted a tájképet, a sakkot, meg még sok mindenre nem mozdulunk egyformán, beleértve a fotós témákat is. Ha volt és lesz valami ötletem, melyet akár a maga tökéletlen megoldásával szeretnék kipróbálni csupán arra fogok figyelni, hogy az a zártosztályban kerüljön megvitatásra. Viszont így több reakció, hozzászólás, javaslat érkezett. Egyáltalán nem vitatom, hogy amit te javasolsz s amire kérsz, hogy az nem helyes, de mellette valóban nem fér meg más megoldás, próba vagy gyakorlás?
Talán sok helytelen vizuális inger ér a neten keresztül, az utóbbi ötletek, fotók is annak tudhatók be, de nem másolás, utánzás eredményeként kerültek ide, hanem a maga egyszerűségében és kivitelezésében mindazért, hogy ne lustuljak el, keressek tovább.
Nekem most több nem jut eszembe, két fekete-fehér képpel teszem színesebbé a válaszom - na és itt jön még a humor, nem kell, hogy bejöjjön, attól még a javaslataidat komolyan vettem, veszem - de majd a továbbiakban kiderül.

Köszönöm Ingrid, akkor láss neki, van itt segítő kéz elég! Bátran, ha itt nem, akkor a zárt csoportban, fantáziadúsan.

Ez nekem marhára tetszik, Feri. :) És az jutott eszmbe, milyen tök jó lenne vetítéssel dolgozni. Nincs hozzá tehetségem csak fantáziám, de adtál ötletet.

István veled is egyetértek, most csak ilyen megoldást tudtam választani, megvalósítani.

A rávetítések, rétegelések nagyon jó dolgok szerintem is, de nekem izgalmasabb, ha valós rávetítéssel dolgozik valaki. Most itt ezek a láthatóan egyenes vonalak kilapítják az eredeti képet is, hiszen ilyen formákon csak úgy maradhatnának ennyire egyenesek, ha amire vetítve van a kép, az is egy sík nyomat.

Jaaa, ne ostorozd magad. Én nem a szendvicsre, hanem a porté nyaki részének a befejezére gondoltam. De jó ez a kép mondom!

Köszi, olykor bonyolult egy-egy játszma, a nyaki részt éreztem, hogy kellene, talán oda nem kellett volna utómunkával szendvicselni a képet.

:D Feri látom megvisel a sakk! Na a viccet félretéve, jó a kép. Szuper lenne ha a jobb sarokban a nyakad befejeződne a gajjér sötét sávjával. De ezek olyan apró dolgok. Stereofotó egyébként vagy digitális utómunka?