Szép és finom az, ahogy a két réteg összepasszol, jól harmonizálnak a tónusok, lehet ide-oda fókuszálni, hogy most akkor melyik réteg is legyen a fő, sokáig el lehet ezzel szórakozni, és azt kell mondjam, hogy egyszerűségében jó ez a megoldás, tulajdonképpen ha szőrös szívű akarok lenni, akkor a bal felső sarok az, ami mindebből kilóg, mert ott már kigyengül az egész és nincs benne annyi élet, annyi részlet, ami kellene, de hát ez van, mozgó járműnek szerencsefaktora is van, hogy hogyan sikerül a felvétel. Köszönet, jó munka, mert épp annyira absztrakt, hogy közben nem veszítjük el a valósággal való kapcsolatunkat. (hegyi)
értékelés: