Zsolt

Zsolt

Nagyon érdekes ez a képszerkesztési megoldás, amit itt látunk, mert nem csak teret ad, és nem csak arról szól, hogy milyen környezetben él a modell, és ebből a szempontból nem csak egy viszonyítási rendszert állít fel, hanem érdekesen kibillenti a stabilitásságából a képet. Mindazzal együtt, hogy nem egy kegyes ábrázolás, mert lássuk be, hogy az idő erősen jelen van ezen a képen, de azzal, hogy egy egyszerű eszközzel oldalra szerkesztette az alkotó a modellt, eléri azt, hogy a másik oldalra egy másik szereplő beérkezésének lehetőségét várjuk. A másik meglátásom az, hogy a világítás nem volt éppen baráti. A harmadik pedig az, hogy van a modell részéről egyfajta furcsa, még azt is mondhatnám, hogy a bizalmatlanság határát súroló meghökkentség, nem tudom, mi a jó szó. Ez a kicsit felhúzott szemöldök, kicsit elnyílt száj és az, hogy kifordul ebből a helyzetből, azt mutatja, hogy vagy nagyon hirtelen lett rajtakapva ebben a szituációban, vagy pedig nem fordult teljesen oda az alkotó felé, így a néző felé sem. Ettől függetlenül szerintem, ez egy jó portré, azzal együtt, hogy érdekes kérdés, hogy kit várunk a másik oldalra, a könyvekhez. Megadom a 3 csillagot, de a leckemegoldással még várnék, és azt szeretném kérni az alkotótól, ahogy a többiektől is, hogy az első három leckére érdemes lenne beküldeni megoldásokat, mert azokkal mutatkozunk be, és kezdjük el ezt az egész folyamatot, mert szerintem, az önportré nagyon fontos. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Kedves András!
Egy belső, intimebb arcát vélem felfedezni Zsoltnak. Örülök hogy láthattam ezt is!
üdv
dávid

ui: Tetszik ez a fotográfiai párbeszéd; jó lenne még ehhez hasonló, vagy egyben látni.

Tamás sok fontos dolgot megemlített, ami nekem is eszembe jut a portrét nézve. Mondjuk én Zsolttal sem találkoztam még személyesen, csak az itteni fotókból "ismerem".
Itt most gondterheltséget és vagy fáradtságot látok Zsolton, amit a háttérkörnyezet üzenete sem tud semlegesíteni. Az összbenyomásom, hogy nagyon életszerű lehet az elkapott pillanat.

Nem tudom mikor készült ez a portré, de nekem egy olyan Zsoltot mutat, akit eddig nem láttam. Azt akartam írni, hogy akit eddig nem ismertem, de azt hiszem ismertem, csak a mutatott képek elrejtették. Nagyon emberinek és talán meghatónak tartom ezt az oda-vissza portrézást.

Új hozzászólás