(fel)olvasó

"Örökre; tart, ameddig tart." Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér.
Amikor az embernek felolvasnak, egyszerre tud a szövegre és a világra figyelni. Csodálatos élmény.

Talán annyi megjegyzésem van, hogy ha a kindle-t kicsit felénk döntöd, akkor beavatsz, részesévé teszel a képnek. Amúgy meg lehet ám kóstolgatni a leckéket is, nem kell mindennek szorgalmiba mennie. (hegyi)

84/365 Kóstolda

A Kóstolda egy lakásétterem Pécsett, ahol cigány ételeket főznek. Hihetetlen kedvesek, minden nagyon finom volt. Meleg és barátságos hely. És az idei legjobb sört itt ittam.

Író

A szituációt nem ismerem, tehát amit mondok, az feltételezés. Ha mondjuk valakivel beszélget az alany és mi le akarjuk fotózni, de ő nem akar tudomást venni rólunk, akkor valamivel fel kell hívni magunkra a figyelmet, persze készülve rá, hogy villanásnyi idő lesz csak az exponálásra, és elérni, hogy ránk nézzen. Nem mondom, hogy mindig a szembenézős portré csak az érvényes, de annak indokának kell lennie, ha profilt, félprofilt használunk. (hegyi)

Aura

Ha jól látom, egy temetőben vagyunk, egy látogatót látunk, és azt is értem, hogy miért fogott meg téged ez a fényjáték. A vágással nem tudok egyetérteni, mert a karoknál olyan erősen vágtál, annyira közel mentünk ehhez a szereplőhöz, hogy az az intimitás, ami egy temetőhöz kell, az elveszett. Ha tágabb lenne, és többet kapnánk a képből, talán a két összekulcsolt kezet, vagy az ölbe ejtett kezet, vagy virágot/kapát tartó kezet, akkor már meglenne a történet is hozzá. (hegyi)

75/365 Baráti jobb - Lényeg 2.0

A barátság nagyon fontos az életemben. Az utóbbi időben sokan és sokat segítettek, köztük a törött boka tulajdonosa, Ágota is.