Egy szerep a sok közül, egy arc a világnak...

A cím nagyon tetszik, az ilyen Holló színházas cím. Én azt a címet adnám, hogy A majdnem-mosolyú lány, és ez lehet, hogy még jobban utal erre a dologra, bár ennél azért komorabb az a leirat, amit kapunk. Játék az élet, és ezt is el lehet játszani. Ami pedig a portrét illeti, mindazzal együtt, hogy a környezet olyan amilyen, látom, hogy ez valamilyen irodai helyzet lehet, azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó és őszinte portré, azzal együtt, hogy ez egy álarc, ahogy írod is. Milyen érdekes, hogy az álarc álarca után az ember egyszer csak mégis mögé lát ennek a dolognak. Hiába napközben hordjuk ezt a mosolygós álarcot, ettől függetlenül, amikor a kamera elé kerülünk, ez mégiscsak működik, mint valós, őszinte üzenet. Tessék megnézni a szemeket, nagyon sok mindent mesélnek. (hegyi)
értékelés: