[jwplayer|config=radioplayer|file=/sites/default/files/12/10/joska121012_1.mp3|image=/sites/default/files/noimage.png]

Folytatódik a hit és tudomány vitája, és még, és még, élőbren hármasban Tamával és Zsolttal meg a chatelők hadával.
A kvízkérdés: Elölről nem mindkét emlő, hátulról nem az egész kormos lurkó, összevissza nem szögletes faedény. Mi az?
A műsorhoz ajánlott kép Mészáros István: Boda bácsi. Boda bácsi

Hozzászólások

17
Értékelem!

Vúúáá! Gratula! A Kisbencéig én is eljutottam :)

18
Értékelem!

A kvízválasz:
mellek -> mel
Bence -> ence
melence: Fából vájt kisebb méretű teknő

17
Értékelem!

Köszönöm a képajánlót! Meglepett először, de meghallgatva utólag a műsort most értem az okokat :) (Merkurhekkelésben én is szívesen benne lennék amúgy is :))

A műsor kapcsán eszembe jutott pár gondolat. Eszembe jutott pl Carl Sagan. A Kozmosz c. filmsorozata meghatározó volt az életemben, többször és nagy kedvvel olvastam az Éden sárkányai c. könyvét is, és bár a regényét nem olvastam, de az abból készített filmet többször is láttam. Ez a regény illetve film Kapcsolat (Contact) címen érhető el (Nem a témához vágó kis snittet találtam a youtubeon, amely viszont filmes/fotós szempontból érdekes lehet itt) Többször vetítették szerintem a tévében is. A lényeg Sagan ésa film kapcsán, hogy csodálatosan és meghatóan veti össze a tudomány és a vallásos hit kérdését. Aki nem ismerné, azok kedvéért nem mondom el, nézzék meg! :) A könyvet és a filmet bár egy tudós ember írta, az remek fordulatokkal, és szellemes párbeszédekkel a tudományok iránt kevésbé érdeklődőknek is remek kikapcsolódás.

No és még talán éppen Carl Sagan könyvében olvastam arról is, hogy különös módon a csillagászok között van a legtöbb hívő ember a tudósok táborából. Sagannak is a korai, nagyon precíz és határozott materializmusa sokkal árnyaltabbá vált élete alkonyán (betegségének előrehaladtával). Ez személyes nyilatkozataiban is itt-ott megmutatkozott, és élete utolsó könyvében a szkepticizmust már kifejezetten a tudományos munkák szűrésére ajánlja az olvasóinak.

Szóval a kérdés nagyon érdekes, kár hogy ilyen rövid volt a műsor!

Most a privát véleményem: én is alapvetően azon az állásponton vagyok, hogy a tudomány sok esetben hit kérdése, hiszen például nagyon sok egymásnak ellentmondó tudományos tétel létezik, amelyek maguk berkeiben igaznak tekinthetők, mégis ellent mondanak egymásnak. Gyakorlatilag a tudományos munkák zöme is különböző módszertanokon alapulnak, és a tudományos igazságok úgy születnek, hogy megfelel-e a módszertannak a vizsgált tárgy vagy sem. Ha igen, akkor az tudományosan igaz (a módszertan szerint) ha nem felel meg, akkor nem igaz. Ebben sem tér el szerintem a nagy egyistenhitű vallásoktól, hiszen ott a viszonyítási alap - mondhatni a módszertan - az adott szent könyv.(Persze vannak ősi, tudományos, elsősorban matematikai tételek, például a mezopotámiában már jóval korábban használt, de csak a görögök által "publikált" nagy geometriai összefüggések, ahol a bizonyítás nagyon is egzakt. Ezen ősiség miatt is mindig nagy tiszteletben állt a tudományok között)

A tudományos eredményeink a hétköznapban persze kézzelfoghatók. Tárgyi világunkat az elektromosság megismerésével, vagy az atomkutatásokkal jelentősen befolyásolni tudtuk. De azt nem szabad elfelejteni, hogy az ember nem megalkotta az elektromosságot, hanem felfedezte. Egyszerűen mindig csak az a kezdő lökés hiányzik neki. Bármit is építettünk pl. az elektromosságra, magát az elektromosságot nem tudtuk kitalálni, mert megvolt. Még csak azt sem lehet mondani, hogy fejlődik az ember, mert tudásával nem nő az agya, csak telítődik... Vagy nem olyan komoly ez a tudás amit tud, vagy felejt el más tudást... Passz...

Végezetül abban biztos vagyok, hogy bőven nem ilyen egyszerű ez az egész...

Új hozzászólás