Hm. Koszoslábúak. -:)

ezt mondom kb. én is
de nincsennek aranyszabályok
szóval nem olyan mint a matematika
hanem szűrni kell
és tapasztalni

Az nem úgy van.
Az ember jár-kel, figyel. Meghallgat ezt, elles attól azt. És mindenkitől tanul, mire összeáll, hogy neki mi a jó kép.

nincs mese feri
neked kell magadnak kitalálni szerinted mi a jó kép
senkitől nem fogod megtanulni..
max a technikát

Ferikém, így jártál, kapod a méleket. :) Imádsz egyszerűsíteni, de a kategorikus kijelentések legfeljebb a te igazságod lehetnek.

Szerintem meg hasznos diszkusszió volt.
És nekem már koszos a lábam, nem fog rajtam a rontásod.

Már elnézés kérek, a kifejezésért, de én megint csak azt látom, hogy körbepisilés folyik. Vagyis mindenki védi a saját igazát, s mid e közben el jutottunk a sötét részlettelen képtől, Einstein egyszerűsített relativitás elméletéig, és vissza. Vagyis számomra ez a vita sem visz előrébb, mondhatnám sehová, mert az álláspontok nem közeledtek. Így ez a vita is csak önmagáért való, vagyis HIBA.
És ha még valaki folytatni meri, koszosodjon meg a lába.-:)
A következő kutas képemnél lehet folytatni, ha gondoljátok.:)

Minden tök egyszerű; Látod? Nem látod? Na látod.

Mártinál a pont. Tök egyszerűen fogalmazza meg a lényeget. Mindegy, hogy hibás, hogy tökéleteskedő, hogy fekete, hogy színes, hogy polaroid, hogy digitális, hogy fakamerás, hogy mobiltelós, ha van üzenet és az célba is ér, akkor működik, ha nincs, akkor nem. Ehhez képest lehet megállapításokat tenni, hogy a cél eléréséhez adekvát eszközök kerültek felhasználásra, vagy sem.

Egy kép amúgy ha rossz (és használjuk ezt, ne a hibásat), akkor az ritkán csak egy ok miatt rossz. Az hogy formailag rossz, az már inkább következmény, a koncentráció hiánya mondjuk, hogy a készítője nem volt teljesen ott, nem volt tudatában - Szőke mondása: mire megy ki a fuvar az egy előre eldöntendő dolog. Ha nem tudjuk, csak élünk bele, lövögetünk bele a világba, akkor is találhat a vak varjúcska szemet, de az esemény nem lesz reprodukálható - márpedig az alkotás egyik ismérve a kamuzáshoz képest, hogy legalább elméletben reprodukálható.

Nóra, épp attól, amitől egy nem hibás kép is jó tud lenni.
Van-e varázslat, vagy nincs? Érzed-e, hogy kitüntetett pillanatot látsz, vagy nem?
Be vagy-e avatva a kép világába, vagy sem?
Ha egyik sem, akkor neked nem jó.
Állítólag egy jó mű amúgy minden befogadói szinten működik.

értem és örülök ha elmult...

de ha za segít én sem értem...
"csak" az ízlésem szerint "okoskodom"

Roland: igen, volt eleinte. Ez van, nem vagyok tökéletes, hiú viszont igen. És tényleg nem értettem, meg még most sem teljesen, hogy egyik-másik kép miért jó hibásan, mások meg miért nem.

Zsolt: nem. A valóság sem hibás.

Amikor leképezel, bejöhetnek hibák, igen. Ezekről van szó itt végig. De ezek a hibák nem a leképezés inherens részei, hanem lehetőségei. A leképezés maga elméletben tökéletes, hibátlan, mert azt adja ki síkban, amit a térből síkban ki lehet adni. Erre vannak módszerek az axonometrikus ábrázolástól a Mercator-féle vetületig, és a maga módján mind tökéletes, azaz hibátlan. Hibás akkor lesz bármilyen leképezés, ha a leképezés folyamatában hibát vétünk. Pl. a vetületi rajzon rosszul húzunk meg egy vonalat. Vagy a térképész elmér egy méretet. A fényképezésben a két fő hibaforrás a gép és az ember; a gép pl. fényt kap, mint ahogy Roland mondta, ehhez annyira nem értek, vagy az ember rosszul csinál valamit. De nem a leképezés a hibás itt sem, hanem a gép vagy az ember. Ez a hiba. Ami eltér a leképezés ott és akkor érvényes szabályaitól. Pl. a bemozdulás ott és akkor nem hiba, ha tér-, vagy időbeliséget akarok vele leképezni. De hiba akkor, ha rátehettem volna a statívra a gépet csak lusta voltam rá, így bemozdult. Az élesség - szvsz - alapkövetelmény, de nyilván nem a tér minden pontján; ha itt éles, ott nem mindig lehet az, és ez természetes. Ez a leképezés aktuális normája. Hogy ez más az analógnál és a digitálisnál... hát most erre mit mondjak, szerintem ha fejlődik a technika, és képes a tér (majdnem) minden pontját (majdnem teljesen) élesen leképezni, akkor szerintem az jó; erre képes a szemünk is, nyilván persze határok között. Ettől még egy analógnak a képe általában nem lesz hibás, de ha a konkrét kép nem éles, az már igen szerintem.

Nóra, elmondod, hogy hogy gondolom, hát akkor érted is, nem? :)

Igen, tehettem volna időzőjelbe. De tovább is mehetek. A valóság is hiba. Épp ezen vívunk veletek néha, hogy káosszal nem ábrázolunk káoszt. Hogy a környezet, ami a gép elé kerül, szinte alig van olyan eset, hogy esztétikailag olyan formában van, hogy ne kelljen a fotósnak hozzányúlnia exponálás előtt. Tehát a környezet, ami a kép alapja, "hibás". Értesz?

meg azért is írtam mert ugy véltem van egy kis "sértődöttség" a megnem értésen kívül benned..
de simán lehet félre értettem
mert szoktam hibázni
mert hogy ugye született hibaista vagyok:
http://hibaizmus.sarok.org//?page_id=499

hát igazából sehogy
ezért inkább csak vélemény mondunk el és kinyilatkoztatunk
a racionalitás alatt azt értem, hogy ne ragadjunk bele az érzelmi dógokba és sértődjünk meg
de itt nincs erről szó de azért a neten jellemző és így óvatoskodtam "csak" előre

Zsolt, ha neked a fényképezőgép egy hiba, akkor én itt és most leteszem a lantot. Nekem nem az. Nagyon nem. Ez sokkoló, amit mondasz. Hogy lenne már hiba? Mihez képest? Mitől? Miért? Igen, a valóság nem két dimenzió, a kép meg az. Ez hiba? Nem hiba, hiszen a két dimenzió ugyanúgy nem hiba, mint a három, az öt vagy a tizenhét dimenzió. Ezek a tér (és az idő) sajátosságai, törvényszerűségei, hogy a sík az sík, a tér az tér, a téridő meg téridő. Ez nem hiba.

Roland, szerinted hogyan lehet szubjektív dolgokról racionálisan vitázni? Ez komolyan érdekelne.

Amúgy pl. nem gondoltam volna, hogy te/ti a hibákból válogattok - az nyilvánvaló volt, hogy ha valaki rossznak tartja a saját képét, az nem teszi fel ide, ezért is nem értettem a dolgot. De ez egy kicsit más megvilágításba helyezi. Így se értem, d már egy kicsit jobban. :-)

és ha a bőgős eszénél van, akkor lehet, hogy abból a hibából is kihozható erény. nem?

hát akkro definiálni kell mi a nem hiba
szóval mi a normális :)))
mert az van ám, hogy ami először hiba az később sablon lesz
tele van a képalkotás ilyen dógokkal
és véletlenekkel

-:)-:)-:)

Zsolt, azért különítsünk el két dolgot.
A két dimenzió, a mélységélesség, a korlátozott dinamika, etc. az a leképező eszköz ismert, használható, kihasználható tulajdonsága. Ez nem hiba, ez leképezés.
A hangrögzítésnek vannak korlátai, de a hiba az, ha felborul felvétel közben a bőgő.

Jut eszembe. Van egy gitár-koncert felvétel, ahol koncert közben egyszercsak elmegy a mentő a távolban szirénázva. Ez eddig hiba. Ellenben a gitáros - Uwe Kropinski - átveszi a nénót és abból indítja a következő számot. Na ez a zseni.

Ha a következő koncertre megrendeli a mentőt, az a hazugság.

Zsolt! Ha sohasem keféltem volna is mutatja számomra ez a képsor, hogy nem a közvetlen fizikai kapcsolat a legfontosabb a szexben. Pontosabban nekem ez a képsor nem a szexről, hanem többről szól.

mondok valami szerintem kurva fontosat. Amit már mondtam, de nem jött át lehet.

Ahhoz, hogy egy kép befogadható legyen, kell, hogy legyen valami hasonló belső élményed. Ha egyáltalán nincs, közelítő sem, akkor a kép vagy nem mond semmit neked, vagy tök mást mond, mint amit akart. Ez nem a kép hibája, nem az alkotóé, de nem a befogadóé sem, mégis a befogadónál a labda, hogy vagy dolgozik rajta, vagy sem.

Mondok egy vad példát. Van Ballának a szeretkezés sorozata.
http://ballademeter.hu/nude15.htm
Ha akarom, és tárgyiasan nézem, egyrészt van valami fénybeszűrődés, fénycsík, ami hiba. Be is mozdult, sőt, lehet, hogy nem is mindegyik éles. Mintha szolarizálva is lenne, vagy mittomén, szóval az egész egy hibahegy. Ha még életemben nem szexeltem, lehet, hogy ez a kép semmit se mond, nem értem, mert anatómiailag nem mutatja meg a történet lényegét, vagyis nem jó kép. Ugyanakkor mindezzel együtt ha van saját élményem hasonló, akkor mesélni kezd, akkor benne van minden, ami egy gyönyörű szeretkezésben, benne van az idő, a mozgás, az ölelés.

Hogy érte el mindezt? A két ember szeretkezett a sötét szobában, ahol Balla hosszan exponált és egy-egy pillanatot fényekkel kiemelt, aztán még festett is bele fényekkel és így létrejött egy alkotás. Hogy ez mit indít el benned befogadóban, az már nem Ballán múlik, ő a magáét elmondta.

hu az előző nem pontos
szóval technikai szempontból viszonylag kevéssé tudatos a dolog
de a választás már az

Gábor, durvítok. Nincs hiba nélküli kép, mert a fényképezőgép eleve hiba. Hisz a valóság nem két dimenziós. Baing. Tehát onnantól, hogy a valóságot két dimenzióba akarod gyömöszölni, tulajdonképpen teret nyitsz a hibáknak.

Aztánmeg. Van olyan például - erről megint lemaradtok digitálisok - hogy romlott a nyersanyag. Ami egy előre nem látható hiba. És van, hogy emiatt úgy lesz szar a kép, mint a pinty. Mert eltolódnak a színei, mert penészes, vagy mittomén. Ha tárgyias képet akarsz, dobhatod ki. De! Ez egy véletlen eszköz, ami ugyanakkor egy teljesen más hatást hoz a képre. Ha elfogadod, hogy a véletlen beszállt melléd az alkotásba és emiatt lett egy új kontextus, akkor célban vagyunk, megszülethet egy új kép.

szóval itt azért nagyrészt az alkotótól függetleneka dolgok
(bár meg lehetne ugyis közelíteni higy nem függetlenek hisz nem mindegy ám kinek a kezében van a gép és hogy mikor nyomja meg, szóval az alkotó szűrése , intuiciója nagyon fontos
eleve az alkotásban fontos az intuició
szóval az ami nehezen fogalmazható meg racionálisan
ezért azok akiket alkotóknak szoktak nevezni általában intiutív alkatok
és ezért nem matematikusok :)))
és általában azokból lesznek a nagyon nagy alkotók akik jól tudják "keverni" az intuiciót és a racionálisabb észjátrást
szóval a matek-rajz szakosak :))))

Nóra, valamit tisztázzunk. Van az életlenség. Van a bemozdulás és van a mélységélesség. Mindhárom más. Mindháromnál vannak határok.

Életlenség. Alapjában ha a képen nincs egy fikarcnyi éles se, akkor hiba. Rossz. Vannak kivételek, de mondjuk 90%-ban rossz. Van a gépeknek egy tulajdonsága, hogy nem biztos, hogy karc éles képet tudnak, képesek készíteni. Megint jövök a digitálissal. El vagytok kényeztetve a digittel, mert minden éles, főleg ha az ótómata is segít. Csak sajna az is éles, aminek nem kéne annak lennie, ezért készül digittel nagyságrendekkel több lapos kép.

Bemozdulás. Fontos dolog. Lehet hiba is, ha a cél nem ez volt, hanem béna volt a kameramann, és elmozgatta, berázta. Olyankor hiba. Rossz. de ha tudatos eszköz, akkor nagyon fontos tud lenni, mert az időt kapcsolja be a kép értelmezésébe, azt, ami állóképnél nem megoldható másképp. Az idő nagyon fontos, többféle idő létezik. Az egyik a kép készülte és a nézése közti idő. Öregedés. A másik az expozíciós idő, amitől vagy megfagy egy kép és akkor épp a tűéles lehet rossz, vagy becsempésződik az idő fogalma a képbe azáltal, hogy lesznek benne álló és lesznek bemozduló részek. Dinamika.

Mélységélesség. Ez azért fontos, mert az élességi pont megválasztásával ezen határok kialakításával lehet a képen a teret imitálni. Harmadik dimenzió.

Tehát a kép alapvetően két dimenziós, és a fotósnak vannak eszközei, hogy a nézőnél a hiányzó kettőt is elérje. Mélységélesség és expozíviós idő.

ugen
de itt nem arról va nszó
mert nem tudni mi lesz a képen csak kb.
szóval nem látom rögtön mi is lesz a képen
csak alkalmazkodom és az előnyömre próbálom formálni esztétikai szempontból az egyébként hibás működést..

Arról nem is beszélve, hogy a keresett, előidézett hiba, az már nem hiba, hanem eszköz. Ha lukat fúrok a kamera oldalára, hogy fényt kapjon a film, az olyan, mint amikor felteszek egy szűrőt, egy előtétlencsét vagy egy maszkot. Vagy mikor kaptam magam és prizmán keresztül fotóztam. Ez nem hiba, hanem beavatkozás.
HIBA (nagybetűs) az nekem az, amikor az alkotó szándékától független elváltozás történik. Belerepül a madár, belelép a képbe a nagymama vagy előhívás elött egy bazi ujjlenyomat kerül a negatívra. De ha direkt taperolom a filmet, az nem az.

Nóra:
de nem baj ám a vita
csak legyen szerintem racionális és nem érzelmi alapú mert akkor sértődés lesz
szerintem aa vita nagyon fejleszti az elmét..
és nyilván minkét fél számára tanulságos

roli, a demagóg bölcs :)))

feri:
a hibaisták elgondolkoznak mindenen
mert okos emberek ők is, bár lehet nem ugy tűnik
de
a hibaisták nem akarnak megfelelni mindenkinek
magunknak akarnak megfelelni

és szerintem is van olyan hiba ami elvonja a figyelmet a képről
de pl. olyat én nyilván nem teszek fel sehova
ami szerintem olyan lenne
mert akkor az a kép nem teccene nekem az a dott pillanatban tehát rossz lenne
és szerintem én nem csinálok rossz képeket
itt nyilván a szeintemen van a hangsuly és nem nagykéüsködni akarok)
(na jó néha , de csak akkor mikor provokálni akarok)

de nem feltétlen vonja el, van olyan, ami rásegít, vagy éppen abban teljesedik ki a mondandó...

Roland, én nem vitázni akarok, ha ez alatt meggyőzést értesz, hanem a nemértésemen akartam segíteni. Valamennyit sikerült is, hála neked pl. Valószínűleg sosem fogom teljesen érteni a dolgot. Vagy mittudomén. :-)

Nórának a szavain érdemes azért elgondolkodni a hibaistáknak, miszerint a hiba elvonja a mondandóról a figyelmet.

Zsolt: Nem, nem értelek. Nekem nem mesél a kép. Olvasom, nézem, olvasom megint, nézem megint - és nem. A hiba az mesél. Azt meséli, hogy ez van meg az van. De az nem mondanivaló, hanem egy sztori (keresztbehívás, fényt kapott, stb).

Az életlenség is mesél. Azt meséli, hogy szedd elő a szemüveget, tedd fel és jó lesz a kép. De nem megy, hiába veszem fel, nem lesz jó. Mint rövidlátó, nekem egy életlen kép ezt mondja. Ott azért látom többnyire, hogy miről is szól a kép, csak nagyon zavar ez a hiba. Túlságosan zavar ahhoz, hogy igazán élvezni tudjam a képet. Az Amint fent úgy lent képem az nem életlen, hanem egy festményt próbált imitálni, azaz festményeszközzel, nagy, lágy ecsetvonásokkal próbáltam meg átadni valamit - tökmindegy, hogy mit mert nem sikerült.

na
dehát ezt mondom végig
hogy ez ízlés kérdése..
szóval igazából nehéz eről vitázni..
főleg ha neked ez semmit nem nyújt..

pozítuvam meg az, hogy teccik a mesinek és örül mikor meglátja
és ez a legfontosabb az alkotásban
meg másoknak is teccik (de ez már "csak" plusz)
és az egónak tesz jót :))))

Próbálok sorban válaszolni.

Roland: Fogalmam se volt róla, hogy van olyan gép, ami hibás (fényt kap) képet csinál. Biztos van valami pozitívuma is, ami miatt mégis használják. Nekem ez nem adott hozzá semmit a képhez, nekem a kép nem üzent semmit, mert a hiba elvonta a figyelmemet. És elvonva tartja azóta is, hiába nézem nem látom rajta a hangulatot. Ez a bajom, hogy ez a fajta vagy mértékű hiba nekem zavaró, és nem segítő.

Hibaizmus alatt nyilván nem a csoportot értettem, hanem azt, hogy van, aki szeret ilyen képeket fotózni, és van, aki nem. Azért ez eléggé látszik az eddig feltett képekből, hogy ki ilyen, ki olyan.

akkor diana :)))))

Nóra:
de itt szó nincs ám arról, hogy meg akarnálak győzni arról hogy teccen az adott kép

Nóra, témája válogatja, mihez működik a "jó minőségű" és mihez nem. A dupla expozíció lehet hiba és véletlen, és alapjában filmes esetben amikor felhúzós gépek voltak, akkor ez hiba volt, elrontottad vele az előző képet, hogy mondjuk a kerti partira ráexponáltad a nagymamát. Igen, de ebből még ha véletlen is, létrejöhet egy sosemvolt, de mégis erős kompozíció és egy új közlés, egy új élmény, ami a véletlen hatására jött létre. Ettől még nem az egész kép lesz véletlen, hanem az egymásra exponálás. De külön-külön a két kép mondjuk jó, és a kettő együtt az nem 1+1=2, hanem 1+1=3 lesz. Mert a kettő közös eredője ad hozzá egy új jelentésréteget. És akkor van olyan is, hogy a dupla expó direkt történik, keresetten, komponáltan.

A technokrata megközelítés sok esetben elvárás és szinte kötelező. Egy tárgyfotónál mondjuk kell az az alázat, hogy azt mutatod, ami van. De ez sem igaz. Mutatok majd könyvet Balla Schaár szobrairól készített felvételeivel, és meglátod, hogy volt a szobor, és az Schaár volt, és ehhez Balla magát is hozzá tudta adni azzal, hogy mert nem tárgyilagos lenni.

A techno megközelítés lehet az alap. Az, hogy az ember igyekszik pontosan fogalmazni. De ez nem mond ellent annak, hogy a rontás, a hiba nem lehet képépítő eszköz. Sőt.

A hiba egy eszköz a kezedben. Használhatod, ha úgy ítéled meg, hogy hozzáad a mondanivalódhoz. Az újjászületés képed egy negatívban hagyott kép. Volt ilyen másik is a kávéscsészével. Igenám, de amíg az egyik eleve absztraktabb forma, és ennek negatívja már felismerhetetlen és formailag nem "szenzáció", tehát öncélú, addig a másiknál a forma felismerhető marad és a negatívban tartás az egy szürreális hatás, ami abban segíti a befogadót, hogy a konkrét forma felismerhetősége a háttérbe szorulhasson és a háttérben megtartva behúzhasson egy új jelentésréteget és így új kontextusba kerüljön általa a kép.

diana :)))

igen
nem nagyon lehet áltlánosítani, mert ez nem racionálos műfaj
konkrét példákkaról érdemes beszélni

szóval ha nem írod le hogy az egy negatív kép
akkor én azt hiszem, hogy az egy kiégett fotó stb.
na ennyire szubjektív :))

" az ugy van, hohy amikor azzal csinál az ember képet akkor tudja hogy a film fényt fog kapni"
mármint a skolnyik nevű fényképező géppel amivel a triász is készült

Nóra,
1. a hibaizmus egy estiskolától független önszerveződő csapat, részben estiskolásokból, részben nem. Én tag vagyok, mint beküldő. András nem tag. Tehát ne keverjük a szezont a fazonnal, az értékeléseinknek köze nincs a hibaistákhoz.

2. Mindennek jelentése van. A fénynek, a sötétnek, a fehérnek, a feketének, a mozgásnak, az élességnek. Ezt remélem elfogadod. Te ebből a bemozdulást, az életlenséget hibakánt értelmezed. Holott azt kell mondjam, hogy MINDEGYIK felsorolt dolog lehet egy képen hiba.

3. Én - most elnézést kérek a hibaistáktól - szeretném elkerülni az elemzéseknél a hibaista megközelítést, elfogadom azt, amit képviselnek, némely dologban tökéletesen egyetértünk, de nem hibaistáknak gyűjtünk trófeákat úgymond, vagyis, ha egy képen értékromboló, befogadást zavaró hiba van, akkor az hiba, és javítandó. Ha hozzáad a kép élményéhez és akár a formához, akkor elfogadott.

4. Kérdezed, miért hiba egy valami egyik képen, miért nem az egy másik képen. Erre csak konkrét képek esetén tudok mit mondani. Az egyik kép az egyik a másik a másik és ezért. Próbálok példát.

Van a Feri kutas képe, meg van a Mesi lakótelepese. A két kép közlési szintje nem azonos. Az egyik arról mesél, ami a részletekben rejlik, arról a kontrasztról, ami egy épített kút és a környezet között feszül, és arról is, ami az idő, hogy az idő múlásával a tárgy pusztulásával a természet befogadja az idegent, és elfogadja, magáévá teszi azt. Na igenám, de a mi drága Ferink elkúrta a tónusokat. Oppá. Tehát ezzel létrejött egy hiba, ami által csökken a befogadható LÉNYEGES információ, és ez nem ad hozzá a képhez, hanem elvesz belőle.

Van a Mesi lakótelepe. Ott a részletek nem fontosak, nem a beton struktúrája, nem a kinézők arca hordozza az üzenetet. Még mindig mondhatnád, hgy igen, de ettől még lehetne éles. Én meg azt mondom, hogy ha éles és tökéletes kép lenne, akkor szar kép lenne. tudom a technikai hátteret hogy elbaszták mesinek a hívást, de megvallom ez nem érdekel (elemzés szemponjából), ez a hibaista érdekessége a dolognak. Viszont így, ahogy van, hoz egy érzést, amikor délután mondjuk nem egészen fitten kinézek, pontosabban kibambulok a szemközti házból arra az épületre, nem oda fókuszálok, és úgymond a belső világomból kitekintve az érzékelés határán beúszik ez a látvány, a kicsi elmosódott ház, a három figura, és ennek lesz egy érzelmi húzása, egy meséje, ami működni kezd, függetlenül a tárgyias, úgymond leltárba vehető tényektől. Tehát az elvonatkoztatást segíti az ami hibának lehetne mondható.

Értesz-e?

én nem mondtam azt hogy szerintem a jó minőségű kép csak "hibás" lehet vagy technokrata stb.
stb.

csak annyit hogy amiket írtál azok technokrata szempontok
szerintem egy jó kép lehet ilyen is olyan is ritkán foglalkozom a technikával
sőt szerintem nem is kellen ezt ilyen élesen szétválasztani, bár én is teszem..
szerintem meg nincs objektív hiba

a véletlenszerű faktorok sem ugy vannak ám
de beszéljün akkor a konkrét Triász képről
az ugy van, hohy amikor azzal csinál az ember képet akkor tudja hogy a film fényt fog kapni
ezért próbál már eleve ennek a tudatában fényképezni
és egyéb esetlenségei is vannak a gépnek
de ezt most nem sorolom végig
szóval próbál vele olyat fényképezni a Mesi ami szerinte majd illik a gép sajátságaihoz
és akkor kiderül, hogy a 12 képből csak egynek áll jól az esetlegesség és kb. egyhez add hozzá
és akkor azt publikálja
szóval itt szó nincs arról hogy minden hiba teccene
csak az ami a Mesi ízláse szerint működik
és akkor már igazából nem is hiba.szerinte

szóval itt nagyon fontos a válogatás
és az visz izgalmat a képalkotásban hogy pontosan nem tudod előre mi lesz
kisérlet és várni is kell rá
és lehet izgulni hogy mi lesz
és rácsodálkozni..

szóval közel annyira nem véletlen egyébként ez
csak egyfajta alkotási eljárás
ahol teret adunk a "véletlennek"
de igazából nem véletlen mert itt a választáson van a hangsújjj
hogy meliyk kép lett kiválasztva a "sok" közül

remélem kb. érthető amit írok

Roland, mint azt meg is állapítottad, van egy csomó absztrakt képem. De az absztrakt az nem hibás kép... az direkt absztrakt, és a kép eszközeivel absztrakt, nem véletlenszerű faktorokkal... értem mit akarsz mondani, hogy a hiba szubjektív, valami vagy hiba, vagy nem, vagy határeset; ebben igazat is adok, van határeset, de van hibahiba is. Objektíven. Az Újjászületés pl. egyszerűen negatív image, nem kiégett. Nincs előhívva. Ez hiba? Nem. Szerintem nem az.

Technokrata lenne a jó minőségű fotó készítésének az igénye... hát ezzel alaposan megleptél.

csak én nem látok az upszos megjegyzésen kívül mást rolitól? nemhogy kétszer, egyszer sem:)))

upsz
elment kétszer
bocs

a hibazmus egy alkotó csoport neve akik nem bántanak senkit
szóval ne fájjon mááá :)))

te Nóra
én azért nem értem amit mondasz mert van pl. ez a képed:
http://szakkor.estiskola.hu/2008/03/23/a...

ez akkor neked nem teccik ?
mert ez homályos (nem lila de szürke ködös)
tehát a a te meghatározásod alapján hibás, sőt teljesen absztrakt
már nem is klaszikus fotó hatású
kiégett
stb.
vagy ez :
http://szakkor.estiskola.hu/2008/03/22/u...

vagy van egy csomo a galériádben ami kisérletező fotó
tehát eltér a technokrata megközelítésedtől amit lentebb írtál

ez önellentmondás szerintem
vagy tévedem ?

(félre ne érts nem kötexem )