Köszi Gábor, így már korrekt!

Amennyire én tudom, ez már fókusztávolság függő.
Minél inkább teleobjektív, annál inkább 50-50% a beállított távolság előtt és mögött az éles tartomány, egy képzeletbeli végtelen fókusztávolságnál lenne pont 50-50.
10 mm-es széleslátószögnél kb 70-30 az arány, de már 50-es objektívnél kb 55-45 arányt láttam valahol.

Keresgéltem, itt egy táblázat: http://www.cambridgeincolour.com/tutoria...

Itt meg a lap alján egy kalkulátor: http://www.bobatkins.com/photography/tec...

Gábor, egy kis helyesbítés, idézlek: "Ha pl a gép-tükör távolság 1 méter a modell pedig a tükörtől 5 méterre van, akkor 1+5/2=3.5-méteres tárgytávolságra állítva lehet legkönnyebben éles a tükör is meg a tükrözött kép is." Nos ez nem állja meg a helyét, igyanis a mélységélességről annyit kell tudni, hogy a fókuszban levő tárgy előtti és mögötti éles tartomány egy a kettőhöz aránylik, vagyis kvázi ha a tárgy előtt 0,5m éles, akkor a mögötte levő részen 1m lesz éles, ebből adódik, ha ket nem egy síkban levő tárgyat szeretnél egyformán élesen viszontlátni a fotón, akkor a két tárgy közötti első harmadra kell fókuszálnod, vagyis az általad említett páldában az 5m/3=1,66m ehhez hozzáadjuk a gép-tükör közötti 1m távolságot, tehát az objektíven 2,66m-re kellene álítani a fokuszpontot.

Köszi a válaszokat.

Jah. Domború tükörnél ez ugyanígy igaz, homorú tükörnél változik a helyzet, ott valós kép jön létre a tükör előtt.

Zsolt, szerintem te ne magyarázz fizikát.

Tükrözött képnél két távolság van. A tükör távolsága (gép-tükör), a modellé pedig (gép-tükör)+(tükör-modell) lesz. Ha a tükör keretre fókuszálsz viszonylag kis mélységélességgel, akkor a keret lesz éles és a tükrözött kép nem, ha a tükrözött képet veszed élesre, akkor a keret lesz életlen. Ha a keretet és a képet is élesnek akarod, akkor ideális esetben a (gép-tükör)+(tükör-modell)/2 legyen a távolság, akkor lehet a lehető legkisebb mélységélességgel éles a tükör és a kép is.
Ha pl a gép-tükör távolság 1 méter a modell pedig a tükörtől 5 méterre van, akkor 1+5/2=3.5-méteres tárgytávolságra állítva lehet legkönnyebben éles a tükör is meg a tükrözött kép is.
Ha magadat fotózod a tükörban, akkor ez másfél gép-tükör távolságot jelent.

Mellesleg a tükröződő fémfelületen, pl motoron viszonylag kicsi az üveg vastagsága, mondjuk nulla.

Szilárd, a dolog lényege a következő. Adva van a gép és a tárgy közötti táv. Tárgytávolság. Éleset te a tárgyra állítasz. A mélységélesség azt jelenti, hogy ha ezt a pontot egy sík lapnak tekinted, amire éleset állítottál, akkor ehhez képest a blende zárásával milyen távol lesz még éles e sík előtt és mögött (nem egyforma a táv előtte és mögötte, de nem bonyolítom). Ha a tárgytávolságod kicsi, akkor ha teljesen kinyitod a blendét. akkor szinte csak mint egy papírlap, ott lesz éles, sehol máshol, vagyis már a tükör üvegvastagságán se. Azaz éles a tükörben a tükör üveg hátán lévő kép, de a tükör üveg elején már nem. Ha növeled a tárgytávolságot, akkor ezzel arányosan (talán négyzetesen, de nem tudom) nő ez az úgymond sáv, vagy vastagság, amiben éles lesz a képed. Magyarán: 50 centinél 2-es blendénél 2 mm az éles sávod, 1 méternél 5 mm, 2 méternél 2 centi, 5 méternél 4 centi - valahogy így. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy 135-ös objektívvel készítesz egy portrét, az alanyod mondjuk 2 méterre van, akkor ha a blende nyitva, akkor éles lesz mondjuk a szeme, talán az orra is, de mondjuk a füle nem. Ha zárod a blendét, akkor ez a sáv nő, azaz már éles a szem, orr, fül, haj, de a háttér nem - és ha teljesen leblendézel, akkor éles lesz még a jövő hét is.

Lehet, hogy csak a gépem nem barátságos? Amikor a tükrös képeket csináltam azt vettem észre, hogy ha mondjuk fél méterre van a géptől a tükör, és ami benne látszik az kb 3m-re a tükörtől, akkor kis mélységélesség esetén a tükör részletei szuperek lesznek, de ami a tükörben van az ugyanolyan elmosódott mint a háttér. Szóval nekem úgy tünt, hogy kamerától a tükörig + tükörtől a tükrözött tárgyig a távolság adja meg azt aminek még élesnek kell lenni ahhoz, hogy a tükrözött tárgy éles legyen. Namost persze a franc tudja, mert görbe felületek esetén mint amit itt látunk lehet valódi a kép és akkor meg mintha nem így működne a dolog. Nekem itt felmentésem van, hármasom volt fizikából, a gyerekeim meg hála a texasi oktatás magas szinvonalának nem tanultak fénytant, nem is tanulhattak, mert annyi geometriát se tanultak ami kell hozzá. Vagyis pótlásra se volt a szokásos szülői lehetőségem. Szóval ezzel a tükröződéssel amint nem sík a tükör a magam részéről meg vagyok lőve.

Üdv a LátSzóTéren István!
Hatásos kép, jó bemutatkozás ez a "hangyaperspektíva", kompozícióra is jól sikerült... Én azért lehet meghagytam volna tisztán fekete fehérben, de ez lehet csak az én mániám.

Amikor ez a fotó készült, már elég kevés fény volt, így muszáj volt hosszú záridőt alkalmazni ami eléggé befolyásolja a mélységélességet. A másik tényező, ami ludas a gyújtótávolság ... ergó géptől függetlenül, jobb fényviszonyok mellett itt is elérhető lett volna a háttérelmosódottsága. :-)

Mondjuk azzal a géppel, amivel készült, nem hiszem, hogy nagy elmosódottság keletkezne. Na meg túl messze is van a motor a Foto géptől, és a fák meg közel. Ja és ha megnézed a képi adatokat, akkor is látszik, hogy a blende 3.5-ön volt, és a ház hátul elég éleske még így is.

A motor testén lévőket nem befolyásolja a mélységélesség, ugyanis az csak a fényképezőgépen belül történik meg, azaz csak a tárgyak objektívtől és fókuszponttól való távolsága számít.

Egy technikai kerdés: ha a mélységélesség a hátteret elmosta volna, akkor a tükröződő fák is elmosódottak lennének, vagy ott a távolság szempontjából a motortól való távolság számít?

A motor egy nagyon kedves hölgy, amely egy kis simogatásra úgy dorombol, mint egy cica. Egyébként 1983-as évjáratú Kawasaki GPz750 Unitrack-ról beszélünk. Ez a turbófeltöltő nélküli változat. Egyszerűen imádom. Szerencsémre az egész család osztja a motor iránti rajongásom. :-)

Maximális tiszteletem!Ok.hogy a kép adatai megvannak,de a motoré is érdekelne.