Oké, vacak. Mert?

Értem, tehát Gime okán vagyok következetlen. Hát szerintem a kettő nem egy lap. Gime mást se csinál, mint effektekkel próbál esztetizálni. Akár kell, akár nem, akár való, akár nem, mindig. Igen kevés kivétellel. De ez nem jelentheti azt, hogy bármi, ami túlmutat a kép kivágásán, az ördögtől való. Ennyire én se vagyok bigott.

Nekem nincs Hipstamaticom. Az iPhone szoftver. Nekem van egy fényképezni képes mobilom, az instagram megosztó szoftvere, amin van kb 12 féle effekt. Ezek jószerivel alig módosítanak a képen. Mellesleg: ha nyersbe betolom neked ezt a képet egy sima géppel, akkor meglátod, hogy biza amit csináltam vele a mobillal, még el is vett a csodásságából, annyira mézédes giccs volt a valóság maga. Ez a kép töredékét hozza át az "amazingnak". Épp hogy csökkentett, roncsolt az a szépség, amit írsz.

A harmadikra: az a baj Gábor, hogy látom, hogy nem érted. Tehát nem egyet nem értesz vele, hanem még nem esett le, miről beszélek. Az, hogy ilyen zsigeri bajod van a mobillal, abban a tekintetben elgondolkodtató, hogy vajon ez miből fakad, és utána lehet azt megvizsgálni, vajon mindez miatt mit értesz akarva vagy akaratlanul félre. Mellesleg ehhez a képhez a szubjektivitás és intimitás megtartása valóban nem kapcsolódik.

Fenntartva az illő tiszteletet, kezdjük azzal, hogy ez a kép SZERINTEM vacak. Nem azért mert mobillal van fotózva, hanem saját jogán. Nem giccses, hanem vacak. Ezt meg lehet próbáln egy ilyen felülszaturált, édeskés effektel feljavítani, de ha a kép rossz, ez nem sokat segít.

Re.1. Amit Gime már kapott tőled effekt ügyben, az magáért beszél.

Re.2. Úgy gondolom, hogy játszol a telefonoddal, és a benne levő effektgyárral. Nézem a Hipstamatic oldalát, ahol ezzel ajánlják: "It makes just about anything look amazing". Fotózz vele disznóólat, autószerelő-műhelyt vagy semmit és mindenből csodás képet csinál. Nem sírtam mondjuk az Olga című képednél, mert az a kép jó és az eszköz is ~ adekvát. Itt szerintem a bármit fotózok úgyis szép lesz effektust próbálod használni. Szóval nem azért rossz, mert mobillal van, hanem azért van mobillal, mert rossz.

Re.3 Nem kell újra leírnod, értem amit írsz, csak nem értek egyet vele. És egyébként ehhez a képhez nem kapcsolódik.

Szerintem.

Ha nálam sem éppen giccset megtestesítő fotó ez, de mindenképpen sejthető a kifakadás, vagy mondjuk úgy inkább hogy egy kiáltás: "segítség!!!" :))
Természetesen komolyra is vehetném a gondolataimat...

1. Miben vagyok következetlen? Konkrétan?

2. Oka van-ra: de Gábor, csak annyit kell elfogadnod, hogy az oka van-ba belefér, hogy azért készült ezzel a technikával, mert ezzel AKARTAM készíteni. Épphogy ez a lényeg, hogy az alkotói szabadságot nem a külvilág elvárásai, a szakmai kánon vagy a néző határozza meg, és ebbe beletartozik, hogy adott helyzetben az alkotó szabadon választ eszközt is, amivel előhívja a képet, ami a fejében van. Jelen esetben ha ezt én "rendes", általad is elfogadható géppel készítem el, akkor az nekem nem azt az eredményt hozza, amit én elvártam épp. Azt lehet mondani, hogy neked ez a technika nem tetszik, mert mondjuk kompozícióban ez vagy az a baja, vagy esztétikailag ebben vagy abban ellentmondásos, de azt csak a sznob mondja, hogy ez a kép egy okból nem érvényes, mert miért nem csináltam meg a félmilliós géppel.

3. A lesifotót illetően csúnyán csúsztatsz, amit nagyon nehezen emésztek valakitől, akinek erre semmi szüksége. Csak azért is kevered a lesifotót a kép készítésének intimitásával, holott leírtam, hogy mire gondolok, tehát minimum 2x is olvashattad. Harmadszor is leírjam Gábor, akkor meg fogod érteni, vagy csak azért is kitartasz a magad véleménye mellett, mert kényelmesebb ebbe kapaszkodnod, mint esetleg megfontolni, amit mondok?

Csak szerettem volna felhívni a figyelmed arra, hogy következetlen vagy.

Semmi bajom vele, ha valaki Nikonnal, Canonnal, mobillal, lyukkamerával, almaszelettel vagy pajtással fotóz, ha ennek oka van, pl az, hogy csak az van neki, vagy azzal lehet épp megcsinálni amit kigondolt. Ebbe nem tartozik bele az, hogy be kell menni egész a házig, kihozni a gépet. A teló meg úgyis épp itt van és van is rajta ez a retróképcsináló izé, amivel tudok "olyanmintha" képeket csinálni. És majd ráírom, hogy giccs. Ez szerintem netto igénytelenség.

Ami meg a lesifotót illeti, te is tudod, miről beszélek. Előjöttél azzal, hogy a mobil azért jó, mert nem zavarja meg a helyzetet. Én meg azt mondom, hogy ezt a helyzetet egy méteres teleszkóp se zavarta volna meg, mert a felhő nem szégyellős, másrészt meg ha jól alakítod a helyzetet, akkor a normális fényképezőgép se zavarja meg a helyzetet, ha meg rosszul, akkor a mobilodnak is arcoskodnak. Hacsak nem úgy teszel, mintha SMS-nél, miközben fotózol, de az meg hernyóság.

Szerintem.

GG, hordasz össze zöldségeket. Ideje lenne picit leporolnod a nézeteidet a fotózás technikai részét illetően. Nézd meg Gárdi képeit. iPhone és Hipstamatic. És a honlapja. Gábor, tetszik vagy sem, csak kép van. És mindegy, mivel készül. Elitista, hogy ne mondjam, sznob dolog azt gondolni, hogy a fotós kánonba csak a tükörreflex fér bele, a mobiltelefon nem. ÉS Gárdi igen jól mondja: a hitelesség az a fotós hitelességének kérdése, és nem a médiumé, amit használ.

Ezen kívül: így is elment a Hold a fenébe, na most ha még leszerelem a Nikonról a Hasselblad 250-es objektívet, felszerelem mondjuk az 50-est, addigra valóban elmegy a nap, és nincsenek ezek a fények a felhőkön. Ezen kívül, annyit hadd mondjak még, hogy első bekezdésből adódik, hogy mivel csak kép van, és a gép nem számít, ami a képet készíti, így ez a "lusta voltál" dolog érvénytelen állítás. Persze, nem muszáj elfogadnod ezt, de megsúgom, hogy a polaroid is érvényes, a Lomo is, a doboz oldalára fúrt luk is, és még sok olyan, ami nem a te általad egyedül preferált mondjuk pentax, vagy a Nikon, vagy más hagyományos fényképezőgép. Szépen is lennénk, ha kizárnánk a fotográfiából a többieket, meg aztán ha te azt mondod, hogy nem érvényes a mobil kép, akkor én meg azt mondom, hogy nem érvényes a digitális kép, sőt, azt is mondom, hogy amatőr hülyeség a kisformátum, tessék venni minimum egy Hasselbladot.

De visszakérdezek: mi is a valódi probléma a mobiltelefonos képekkel? Tessék már beavatni, hátha.

Ami a lesifotót illeti, Gábor, valamit durván félreértettél. Meglepsz. De akkor elmondom újra, hátha én fogalmaztam úgy, hogy nem érted elsőre.

1. a lesifotóról szó se volt, ne keverjük ide. Lesifotózni épp hogy nem a mobillal lehet jól, hanem a kurva nagy telékkel. A jelenlét azt jelenti, hogy adott élethelyzet belső mozgásait mennyiben befolyásolja a szituációt rögzítő ember. Erre nem csak a fotózásban, de a filmezésben is rengeteg példa van, dokufilmeknél jött ez elő, hogy mondjuk egy spzichológiai szituban forgatott film esetén a reakciók attól, hogy adott emberek pofájába nagy vállkamera volt tolva, mennyiben adtak utána adekvát válaszokat az impulzusokra, vagy sem. Tehát: amikor azt mondom, hogy adott helyzetben nem mindegy, hogy mit tolsz a pofájába a népnek, akkor ezzel azt mondom, hogy míg egy mobillal kevéssé módosítod a szitut, mivel a telefon és a telefonos fotózás a plebsznek, vagyis a rögzített modellnek nem "komoly" terület, így mivel úgymond nem vesz komolyan, ezért nem fog annyira pózolni, vagy lefagyni a kamera láttán. Ha mondjuk odamégy egy mobillal egy hajléktalanhoz, és így veszed fel vele a kapcsolatot, beszélgetsz és közben eléveszed a mobilod és megkéred, hogy lefotózhasd, így csak annyit gondol, hogy oké, hazaviszed emlékképnek, és nem azt, hogy neki most valamit képviselnie kell és szerepelnie.

A végére: aki nem tolerálja a fotózást, az szól. Megkér, hogy ne fotózd le, és ekkor két eset van. A) elteszed a gépet, mert úgy ítéled meg, hogy nem érdemes foglalkozni vele. B) tovább beszélgetsz vele és belül kerülsz a körén ahhoz, hogy elfogadjon. Durván ez a kettő van. Tehát abból, hogy valaki nem, vagy nehezen tolerálja, ha az arcába kamera kerül, azért még semmiféle etikai kérdés nem következik. Csaqk annyi, hogy mérlegelned kell, hogy megéri-e hogy rábeszéld, vagy sem.

Hát ja. Ha itt bemész a gépedért, az a fa gondolom lesüti a szemét, a felhő meg tán teljesen fel is szívódik. Mondjuk ki nyugodtan, hogy lusta voltál.

Amúgy meg egy ismerősöm meglehetős lesújtóan szokott nyilatkozni a lesifotózásról, aminek a telefon-pöcögtetésnek álcázott fényképezés a minősített esete.
Néhány fogyatékost kivéve, aki nem tolerálja a fotózást, az emberek meglepően hamar beletörődnek a fényképezőgép jelenlétébe. Aki meg nem tolerálja, azt meg ugye nem etikus fotózni telefonnal se.

A telefonod nálad van, mindig, és ha van rajta instagram vagy más ilyen, akkor azért egyszerűbb és használhatóbb ez, mert a telefonod elővenni kevéssé "veri szét" a szituációt, azaz megszokottabb, mint akármi fényképezőgépet. A fényképezőgéphez társult közgondolkodás az, ami miatt "viselkedni" kezd, aki látja, hogy nálad gép van, tehát míg akár a Lomonak van "teste", ahogy mondod, és ez valós előny, de a digitnek meg nincs jelenléte, ezért igen kevéssé módosítja a sztorit, magyarán a képek csináltsága, a szereplők pózolása kikerülhetőbb.

Nagyon érdekes amit itt írsz Zsolt! Mintha némi lelkesedést éreznék ki.. :) persze lehet tévedek.
Ahogy írtad, beszéltétek, az a szabadságfaktor ami az egészben a legkülönlegesebb.. főleg most a lomos témára írom; tudod hogy gyenge műanyag, kerreg kopog, lencsék is és már úgyis mindegy alapon hagyod a konvenciókat a búsicsába (azon az alapon hogy minőségi eszközzel szart csinálni ciki vagy kontárság kivéve persze ha ez volt eleve a cél!) és csak az öröm marad az alkotás (illetve létrehozás) öröme - ami talán több mint egy fizikai szükségleti szint kielégítés... Viszont valahol némi értelmes határt lehetne húzni a dolgok között.. (nem a gicsről beszélek most) mert ok itt ez a tömegkultúra részévé, státusz szimbólummá avanzsált termék mint instagram, iphone, stb de ez is kiválókoponyák, stratégák manipulációja (szerintem); ezzel nincs is baj. Viszont mint fotós ebbe vajnyi kevés a beleszolása max meghatározza nagyjából mi legyen benne.. de míg a lomonál meg van az anyag 'teste' itt nincs. Ez szvsz kicsit árnyaltabb a digitális lomo utánzásban, mert ott azért meghatározhatod hogy milyen legyen az az árnyalat szín összhatás te magad teszed rá vagy hagyod el a 'díszeket'!
Egyáltalán nem értem ez miért lenne jobb mint a másik azon felül hogy korkép az egész mondhatni kórság hogy mindent azonnal, egyszerre, leghamarabb, stb. elvén... de így sok minden elvész ami a hozzáadott érték kategóriáját képviselte szerintem!
Ha egyről beszélünk és feleslegen írtam akkor bocs, de ki kellett adni :)

Szerintem mindenki máshol húz határt, ez lehet a magyarázata annak, hogy ami nekem giccs, másnak meg nem az - elfogadom, amit írtok, de ettől még én ezt giccsnek éreztem. Ami az instagram és a lomo: azt gondolom, hogy ez is csak eszköz. Mártival beszéltük épp, hogy ez egyfajta szabadságot ad abban, hogy lehet rossz képeket csinálni, azaz felszabadító érzés, hogy eleve a technika erősen korlátos, ezért másra fókuszál az ember, ha ilyet használ. Ez a mobilommal készült kép, nincs sok beavatkozási lehetőség, vagyis ami van, azok számomra ismeretlen kódszószerű dolgokkal vannak definiálva, így nyugodtan használom a tudatlanok bátorságával. És azt vettem észre, hogy amihez nem veszek elő gépet, mert macera, mert idő, mert épp nincs ott, és elmegy a történés, az így megmarad valahogy. Tehát egyfajta jegyzetelés. De mégis más, több annál, mert ha ismeri az ember a határait, akkor elkezd ebben gondolkodni. Szóval egyelőre izgalmas.

Én is hajlok arra a véleményre, hogy ez nem giccs. Mert mi tenné azzá? A téma? Az klasszikus tájkép. A kompozíció? Semmiképpen, az teljesen rendben van, sőt vannak benne izgalmas megoldások is. Marad a színvilág. Már egy-két napja, Kirilla Anita egyik képével kapcsolatban írtam, hogy nagyon meg kell fontolnunk, mielőtt ezt a „lomográfiás” színvilágot elítéljük, hiszen főleg a fiatalok körében igencsak terjed, és korjellemző jelenlétét nem lehet letagadni (lásd Gárdi Balázs i-phoneos sorozatát). Azt hiszem ennek oka, hogy a vad popártos, meg disneylandes, vagy a lila-rózsaszín barbies színvilágokba a fiatalok egy része belefárad és ellenhatásként jelennek meg ezek a fanyar-fáradt színek. Persze lehet, hogy az Instagram világát a marketing hozta létre, de eredetétől függetlenül vizuális kultúránk részévé vált, válik.

Igen, értem én - sajna mire a hülye telefon, meg az instagram szoftver elindult, és hajlandó volt fotózni, addigra a Hold bement a felhő, majd a fa mögé, szóval lenne még rajta egy Hold is amúgy. Hogy kinél hol a giccshatár, az egyéni, nem véletlen a matyóhímzés sem, van, akinek népművészet. Lelke rajta :)

Zsolt! Amit írtál azt értem és így is van szerintem. Viszont nem feltétlen érzem igaznak erre a képre.. mármint hogy giccs lenne. Jó nem mérvadó amit mondok mert én bajba vagyok a giccsel. Kerülöm is mint téma, de attól még van olyanom bár néha nem tudom eldönteni.
Hogy a képedről is beszéljek, a szín miatt lehet kicsit édeskés, de nem feltétlen, mint téma meg szerintem nem az, önmagában felhő vagy egy fa még lehet de itt annyi forma alak van hogy jól működnek együtt és ami leginkább feloldja a giccsségből az a kis háztető - nekem ő az a gyerek aki kirántja mert fel akar nőni a nagyobbakhoz az viszi bele játékot.. nem tudom ez mennyire érthető.

Messziről nekem is inkább korabeli hangulat-színezésnek tűnt, mint pl. ez itt, legalábbis az alapszínekhez van rokonság:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Satsum...

De pl. a felhők önmagukban mesekönyv-illusztrációk (amikor a kisfiú a réten átsétál).

Tetszik a látszólagos kuszaság, én nem érzem giccsnek.

A giccs mindig közhely, ami a művészet eszközeit használja, sztereotipiákat vonultat fel és ezeket fokozza túl úgy, hogy abból az eredetiség hiányzik. Felhők, kiszáradó fa, naplemente, rügyező csonkított fa, vagyis olyan eszközök, amik egyenként akár jók is lennének képnek, de egyben a túlfokozottság érzetét keltik.

Magyarázd már el nekem, hogy ez mért gics. Mert én nem érzem annak.