gondolatok mögött

gondolatok mögött

kicsit még a szomor hangulat, kicsit még a burkolózás, eltakarva, kendővel...

A képnek van egy keleties hatása, javarészt a fejkendő miatt, és azt kell, hogy mondjam, hogy az ötlet maga tetszik. A kivitelezéssel viszont van némi problémám. Az egyik az, hogy nem nagyon értem most azt, hogy miért ebben az elhelyezésben van a modell, mert valamiért ez most elmegy jobbra, és nem nagyon értem az okát, hogy miért kell a bal oldalon úgymond ellátnunk a fej mellett, vagy ha ott igen, akkor a jobb oldalon miért nem? A másik, ami kérdésként felmerül bennem, hogy miközben a tónusrenddel abszolút egyetértek, azért nézzük meg, hogy a legvilágosabb rész a két kézfej, és a kérdés az, hogy biztosan ezt akartuk-e mutatni. Tehát a világítással, vagy a világítás pontosításával érdemes lenne még foglalkozni. Talán ennyi az, ami a kép szerkesztési problematikája. Ami a formai kérdés, az az, hogy mit akarok mutatni azzal, hogy egyrészt behajlított kézzel, tulajdonképpen az ujjaimat érdekesen csonkolva tartom a fejemet. Vajon mennyire a gondolkodásnak, a meditációnak, vagy a tanácstalanságnak a megmutatása ez? Mert van abban dekadencia, ha a fejet támasztjuk. Nem azt mondom, hogy ez kőbe vésett szabály lenne, de erre érdemes odafigyelni, ha egy portrét csinálunk, hogy lehetőleg kerüljük, hogy a modell támassza a fejét. Erőtlenséget, bizonytalanságot, akár unalmat is tud ez sugallani. Ha pedig mindezt ráadásul még behajlított ujjakkal teszi, akkor a csonkolás az nagyon furcsa, ráadásul az ökölbe szorított kéznek is van egy üzenete. A másik az, hogy semmit nem látunk a szemedből. Valószínű, hogy ezt tudatosan így találtad ki, csak az a helyzet, hogy ha megfigyeled a csadorban lévő nőket, vagy a különböző keleties irányzatokban hordott fejfedőket, akár a férfiaknál is, a szem mindig fontos, hiszen azzal orientáljuk magunkat, de a kapcsolat miatt is fontos. Még akkor is, ha ez a gondolkodás, vagy meditáció miatt egy lehunyt szemet mutat. Szem nélkül ez a dolog furcsa, ráadásul, ha megnézed, akkor nekünk a jobb oldalon a szemednél olyan az a kis rojt, mintha ott lenne a szemed, van egy ilyen furcsa formai megfelelés, miközben hát, nem erről van szó. Ezeket azért tartom fontos és eldöntendő kérdéseknek, mert kerülni kell azt, hogy valami azért váljon az öncélúság martalékává, mert nincs kidolgozva az ötlet, vagy nem pontosítottuk magunkban azokat a kérdéseket, amikre választ keresünk a képpel. Visszaadom ismétlésre. (hegyi)

Hozzászólások

0
Értékelem!

Különbözik inkább vagy hasonló című Törököenemhez, melynek ma este nyolcas premierjére ezennel tisztelettel meghívlak, ezt a fotódat választottam ajánlóképnek, köszönettel.

34
Értékelem!

Nem. Egyszerűen annyi, hogy ott hagytál teret, ami mellett el tudok kalandozni. Minden változhat. :)

30
Értékelem!

Köszönöm, sokat tisztázott, amiket leírtál nekem.
A kézfej világosságának hátrányát értem,
Amit nem értek az bal-jobb oldal, hogy baloldalon ellátunk, jobbon nem. Itt, arra gondolsz, hogy azt hiheti a néző, hogy én a balon láttatni akarok valamit, és ő meg hiába keresi - mert valójában nem - és ezért hiány érzetes lesz a kép?
A fej támasztás - nem is tudom - nem volt tudatos, de mindenképp akartam, hogy a kezem ott legyen. Kigondoltam már egy másik megoldást erre, és azt is, hogy mit is akarnék én ezzel mutatni. Az ismétlésnél változhat a kép címe?

Új hozzászólás