Fiumei úti temető, Budapest, 2011.10.31.

Dinamikában, kompozícióban nagyon érdekes kép, nagyon izgalmas, tessék megfigyelni, hogy ez a szobor hogyan ritmizál az árnyékalakkal, és a belógó fa árnyékokkal is. Nagyon fontos, hogy olyan időpontot választott Sándor, amikor jelentéssel bírnak az árnyékok, és ezt egy nagyon jó iránynak tartom. Az, hogy ez mennyiben érvényes, mint Évszakok lecke, az nekem egy picit kérdéses. Ha ez egy első lecke lenne, egy önportré arc nélkül, akkor azt mondom, hogy kérdésem se merül föl. Itt most az évszakok azért kérdés, mert igen, a fák fontosak, az árnyékok megnyúlnak, fontos, kiégett a gyep, fontos, készülünk a télre, igen, minden itt van, de nem ez az igazi jelentése ennek a képnek szerintem. Megkapjuk leiratban, hogy hol készült a kép, de tulajdonképpen ez is leltár szinten fontos, hogy tudjuk, hogy melyik fiókba tesszük ezt a képet, de egyébként jelen pillanatban ez a kép nekem személyes üzenetként érdekes, azzal együtt, hogy nem tisztem értelmezni ezt a szobrot, hogy ez most mit akar jelenteni, vagy mit nem, de a forma nagyon izgalmas. Én megadom a három csillagot, csak a leckebesorolással hadilábon állok most. Azt hiszem, hogy az Évszakok leckébe, ahogy ismerem a munkáidat, nagyon erős képeket tudnál küldeni, ez most nekem, mint megoldás, nem igazán tökéletes. (hegyi)
értékelés: