Balázs, izgalmas nekem ez a zajos üresség, az áttört felületen az ablakréssel az áttűnés, a szociográfia és a tárgyiasság furcsa keveréke a lírával, de van ebben valami befejezetlenségérzet. A képcímben segítséget kérek. (hegyi)
értékelés:
A cím a Harcosok Klubja cé filmből származó idézet, egy jelenetben hangzik el, amikor az addig teljesen felcserélhető szereplő halálában kapja vissza a nevét. Vagy akkor kap nevet. Vagy akkor kapja meg a nevét. És nyer ezzel önazonosságot, vagy ugye mit, nem tudni, mert mire a többi droid ötszázszor elskandálja, addigra az már talán nem is név, meg nem is azonosság. Meg egyébként is, akkor már minek?Na, mindegy, hidegrázós egy jelenet. Asszem. Elég rég láttam, lehet, hogy jobbra emlékszem, mint amilyen valójában volt.
Nos, erre utalgattam volna a címadással, a jelek szerint ismételten túlontúl homályosan. Majd megpróbálok egyszer ezen kicsit kevesebbet asszociálni, hátha úgy közérthetőbb leszek. Úgyis mindig az van, hogy például megyek a kocsival, aztán csak asszociálok, hazaérek, iszok egy kávét és leülök asszociálni, meg este, lefekvéskor is, szóval éppen elég, legalább címadáskor abbahagyhatnám.
Igen, lehet, hogy befejezetlen. Nem tudom, hogyan kéne befejezni. Talán meg kéne tanulnom fényképezni, néha kicsit olyan érzés így, mintha néma lennék. Egy néma énekes. Na, már megint, asszociálok, asszociálok, erről beszéltem. Jöjjön az a munkatábor, ott majd megtanulok szaturálni, ne féljek!
A cimet nekem is meg kellett neznem a google-on, pedig tobbszor is lattam a filmet, igaz elegge regen. A http://www.urbandictionary.com -nak van rola igy egy az egyben szocikke. Nagyon jo a cim a kephez. Az utanajarast meg a magam reszerol nem banom.