Látomás

Holtidény

Zoli, nehéz helyzetbe hozol, de annak örülök, hogy nagy mennyiségben jöttek képek, mert mindegyik nagyjából ugyanarról beszél számomra. Mégpedig arról, hogy kimegyek, fényképezek egyet gyorsan, mert megláttam, dokumentálom, de ennél nem lépünk tovább. Ez is fontos, fontos dokumentálni a jövőre nézve is, hogy tudjam azt, hogy jövő télen is ugyanígy fogom hagyni a kis bográcsot, de a háttérből elveszek valamit, vagy közelebb húzom a padot... Mint fotós, elkezdhetsz ezen gondolkozni, hogy lehet, hogy az asszony haragszik azért, hogy ottmaradt a bogrács, ugyanakkor neked ez üzenettel rendelkező információforrás lehet, de - megint az a bajom, mint az előző képednél, a buszmegállóban – fentről lefotóztad... ez így semmi. Miért nem guggoltál le? Menjél közel, menjél bele az élménybe, ne 5 méter távolságról akarj nekem bebizonyítani valamit, hogy számodra miért fontos, mert nem fog megtörténni. Ha szemmagasságból fényképezel, az az alávetettség szituációja. Mit érdekel engem a háttérben a szomszédnak a kis szerszámos háza? Vagy miért fontos nekem az a valami a háttérben, a fák között az a kis izé, nem tudom, hogy mi? Az egy izé, és ezzel az izével nem tudok mit kezdeni, ahogy az árokkal sem. Önmagában, ha ennyire zavaros az egész, akkor egyszer csak nem fog engem érdekelni, miközben meg ott a zseniális meglátás, a bogrács a három lábával, meg a kis székekkel. A hangulat ott volna, de nem értem, hogy miért innen és miért így lett ez fotózva, miért nyomtad le a bal alsó sarokba? Kompozíciós problémáim is vannak. Hasonló, mint az előző képnél, és érdekes a párhuzam is, hogy a bácsis képnél is, hogy annak is az alsó harmada, vagy negyede az, ami érdekes, és ennél a képnél is az alsó negyed érdekes. Én ugyanezen átestem már akkor, amikor az első portréimat csináltam, hogy az ember feje fölött ott volt 60 km távolság, mert azt gondoltam, hogy akkor lesz jó a kompozíció, hogy ha a fejét beteszem középre, mert a fejéről akarok beszélni. Idő kellett, mire rájöttem, hogy a francot, mert a feje fölött van 50 liter ég és ezzel az 50 literrel mit kezdek, minek van az ott? Kb. erről van itt is szó, hogy valamit beraktál valahová, de miért oda? (hegyi)

Hozzászólások

Zoli, én elképzeltem. Nem tudom milyen objektív, 50 körül lehet, ezzel közel kell menni. És ka leguggolsz, közel, akkor égig érhet a bográcstartó, akkor a dolog belsejébe kerülhetsz. Amit a második bekezdésedben írtál, talán ha méteres nagyításban előjön, de kétlem. Ezek a fejedben vannak meg Zoli, ráadásul el kell dönteni, mi mesél a legerősebben, mi az, amihez közöm van, és azt képre vinni. Kevesebbet markolni.

FOlytatva a válaszok sorát...

Ha itt leguggolok éppen a térbeliség tűnik el, a hónak a buckái, a mindenre lerakódott legömbölyített világ, és maradna egy fehér csík. Képzeld el: a hó összezsugorodik a képen, a fák meg az égbolt marad, ami még jellegtelenebb. Azzal együtt tudok dobogni, hogy kisebb részletekre figyelve érdekesebb lett volna, egy többképes sorozatmesébe foglalva azt ami lentebb le van írva. De ha itt leguggolsz eltűnik minden ami formailag érdekes.

Másrészt ezen a méreten elhiszem hogy úm. felismerhetetlen a kép számos eleme. Pl. hogy a bogrács helyén játékhoz hazsnált vödör van, mert nincs itt az ideje a kerti játéknak. Pl. az alvó sziklakert, mert nincs itt az ideje a kertnek, a távcső háromlábú állványa, mert ilyenkor nincs annyi jó idő a távcsövezéshez etc. Másszóval Holtidény. Nem sorolom, mert értem ám én, hogy ha nem látod, akkor nem is jelenthet semmit. Nyilván nekem könnyebb

igen, ez kicsit a bőség zavara helyzet, és igazat kell adjak neked abban h a kevesebb talán ebben az esetben is több lett volna. Azért készültek ekkor részletképek is, pl. az Átkelő meg egyebek...

Jó ez a havas sorozatod. Ez a kép különösen sok lehetőséget mutat. Talán néhány szűkebb kompozíció jobban fókuszálná a figyelmet ezekre az érdekes tárgyi elemekre.

Új hozzászólás