Megkésve bár, de szívből gratulálok Noémi! :) Márti tömör fogalmazása pontosan kifejezi amit érzek e fotóról ránézésre ugyanúgy, mint másodjára, vagy harmadjára: "egy érett ember önvizsgálata..."
Azzal együtt, hogy erről a képről már beszélgettünk, én elfogadom ezt a megoldást is. Ikonikus hatása van az egésznek, nagyon érdekes ez a fajta képkivágás, nagyon szép az a ritmus, amit a haj, a kar, és a kézfej mutat, és ennek a lírának egyfajta ellenpontja az, ami a fejnél, és a tükröződő tekintetnél létrejön. Egy szerepjáték az, amit látunk, és ez nagyon izgalmassá teszi az egészet, pont azért, mert ebben a szerepjátékban, ha akarom, akkor más kultúrák, más vallások üzenetét is hordozhatom (csador), de azt is mondhatom, hogy a kukucskálás is bekapcsolódhat ebbe a történetbe (Aliz tükörvilága), szóval sok mindenről szó lehet. A saját megfigyelésem, a saját személyiségem rétegeinek a felfejtéseiről is szó van. Az üzenet rétegei tehát abszolút jól érthetőek. Én mégis azt mondom, hogy foglalkozz még ezzel, ne engedd ezt még el, mert van ebben még, még nem vagyunk az út végén. (hegyi) értékelés:
Tetszik ez a kép, mert súlya van ennek az önarc elfedésnek. Nagyon jó képi megfogalmazás, gratulálok! Szeretném, ha mindenki ezt nézné egy hónapig! Ez olyan egyértelmű kép, nem nagyon tudtam róla hosszasan írni, egyszerűen hatásos, egy érett ember önvizsgálatának az eredményét látom, és az mindig szimpatikus. (Borsay Márti)
Megkésve bár, de szívből gratulálok Noémi! :) Márti tömör fogalmazása pontosan kifejezi amit érzek e fotóról ránézésre ugyanúgy, mint másodjára, vagy harmadjára: "egy érett ember önvizsgálata..."
Köszönöm az elemzést!
A személyiség rétegeinek a felfejtése - igen, erre gondoltam.
Kutatni, rájönni, szembesülni, megérteni - meg ezekre.
Van következő kép, de nem is tudom...
Kedves Márti, köszönöm a soraidat, igazán örülök annak, amit írtál!
Kedves Többiek, nektek pedig köszönöm, hogy együtt örültök velem! :)))
Zoltán, köszönöm, hogy írtál!
Kb. ez a kép volt az, ami az Önarcképző c. képem elemzésének olvasása után megfogalmazódott bennem, csak előtte még útnak indítottam a Rejtély c. képemet is. Ott viszont felvetődött az a kérdés, hogy digitális-e a tükörkép, vagy "igazi", (és azóta már más képénél is volt erről szó), ezért úgy döntöttem, a tükörszél határának a megmutatásával most inkább eloszlatom a kétségeket.
Biztosan mutatóujj körömlakkját akartál írni, de valóban feltűnő a maga pontszerűségével, és azzal a szokatlansággal, amit a körömlakk-spakli párosítás ad.
Hát, kemény munka ez az önismeretesdi, nemigaz? :)
Nekem ez történetében nagyon hatásos önportré, azért, mert a "két szereplő" jelenléte erős és ez nekem behoz feszültséget, cselekvést is. A profil ehhez szerintem nagyon jó, hogy éppen nem látszik a szemed, de az arc kontúrja abszolút határozott és személyes, tehát sokat mutat, hozzá képest a tükörkép épp ellenkezőleg és ez nagyon jó feszültséget teremt a kettő összekötésével a kézen és a spatulán keresztül...
nem tudom Zsolt mit fog szólni a fekete tükör határának megmutatásával és nekem szubjektíve a hüvelykujj körömlakkja is erősen szembetűnik, mintha a kevés elemmel dolgozó képen ő is szerepet akarna.
Gratula, nekem izgalmas kép, szinte illusztráció és nem tudom miért, de Alíz csodaországban jut eszembe. :)
Köszönöm szépen, István! Örülök, hogy te is így látod! :)