Kedves Rita, ez egy kedves portré lett, egy picivel jobban belevágva a szemüvegbe, mint ahogy az jól esne, mert a szemed jobb lenne, ha meg tudna maradni, viszont a mosolyod mindent visz. Megvan a második lecke is. Várjuk a folytatást! (hegyi)
értékelés:
De jó, az ember elmosolyodik a képet nézve, ragadós, úgy tűnik őszinte és visszafoghatatlan... :)
A szemüveg kerete érdekes helyen van. Persze, önfeledt pillanat, de az, hogy se nem rajta keresztül (elegáns, komoly érzés, talán a keret miatt), se nem teljesen felette nézel ki (szerepből kilépő fíling)... ez a kérdés nekem nagyon ott van a képen, hogy most akkor éppen melyik az érvényes?
Ez a vágás nekem okés, tök jó a haj és a ruha megmutatása, az arcból is ott a lényeg.
Jól sikerült, üdv és hajrá! :)
Aranyos portré egy aranyos hölgyről. Őszintén kissé sajnálom hogy a kép szélével belevágtál a szemedbe, főleg hogy itt vagy véletlennek vagy indokolatlannak gondolom ezt a megoldást. Ettől függetlenül maga a kép tetszik, mert egy kedves, mosolygós lány történetét kezdi el elmesélni. Mindenesetre kíváncsi vagyok a történet folytatására :)
Vidám voltam, mikor a kép készült, és emellett az orromról mindig lecsuszkál a szemüveg, szóval legtöbbször fölötte nézek ki. Van amikor már alig látok valamit is a keret miatt :D