Nagyon szeretjük a képet, a ferde árnyékok amik balról jobbra haladnak, nagyon jó, hogy nem a kép aljára vagy egy nyugodtabb kompozícióba kerültek, az is tetszik, hogy belevág a forgóajtóba, így az előtér márvány formái is látszanak. Mivel ez az árnyék balról jön a fény miatt, nagyon izgalmas, hogy az emberi alak már kilép a képből, tehát egy olyan mozgással halad, hogy ugyanennek az árnyékoknak a folytatásaként már csak egy pillanatra van a képben, miközben álló képet látunk, ez a furcsa dekomponált mozgás utolsó pillanatának elcsípése hoz létre az álló kép ellenére egy jó mozgás stúdiumot. (szőke)
értékelés:
jajmá eccerű...én vonyítom csak amihez te konyítasz...no megmagyaráztam?;)