Sárga és fekete

Sárga és fekete

Tudom hogy lila -- de (a neve) fekete. :)

Valami nagyon furcsa dolog történik ezen a képen, olyan, mintha egymásra lenne exponálva egy másik képpel, nem nagyon értem, hogy mik ezek a maszatolások. Mintha kisollóval körbe lenne vágva néhány része a képnek, más részek meg indokolatlanul életlenek. Nem tudom, hogy mi történt, de jó lenne ezt visszagöngyölíteni, hogy mi volt a valóság, és ahhoz képest hogy jutottunk el idáig, mert valahol egy váltó félre lett váltva, és ettől egy kicsit olyan szürreális érzésem van. Olyan, mintha egy szürke papírra rátettek volna virágdarabokat, amiket aztán elmosott volna az eső. Abszolút értem azt, amiről Zoli beszélni akar, csak egy kicsit túl van gondolva az a része, hogy ezt a virágot most emeljük ki, mert ő itt a különleges. Van egy tömeg, aki próbál hozzá felérni, de hát, mégiscsak ő lett a királynő. Ez egyébként is működne, ha nem manipuláltunk volna ennyit ezen a képen. Mik ezek a furcsa tükröződések a felső régióban? Olyan, mintha egy pauszpapírt törtünk volna meg. De ezeket a töréseket sem nagyon értem. Az egésznek van egy ilyen bekoszolódott jellege. A színrendszert sem nagyon értem, és aztán azt a részét különösen nem értem, hogy most akkor hol van az élességnek a határa, és miért pont így lett ez ábrázolva? Valami furcsaság történt, szeretném, ha kaphatnék erre valamilyen magyarázatot. Köszönöm! (hegyi)

Hozzászólások

Csak hogy lássátok a terepet amit leírtam íme egy werk-diaporámából kivágott képkocka. Ez akkor készült amikor a fent vitatott felvétel, ott a gépen az 1.8/50 is. Meg a dzsindzsa. És nem, nem napszemüvegben vagyok, csak akkoriban ilyen fényre sötétedős szemüvegem volt, és elég nagy volt itt a verőfény.

Zsolt a 2007-et nem azért írtam mert bármit akarok ezzel, csak jelzés, arra vonatkozóan, hogy én se emlékszem mindenre részletesen. Nem kell minden mondatom mögé szándékosságot képzelni.

Sárga és fekete

Tamás, pirossal bejelöltem azt, ami nekem a töredezettség érzetét és ezáltal akár a véletlen egymásra exponálódás érzetét erősítette. Ha ehhez hozzávesszük az igen erős élességhatárt a főszereplő virágnál, akkor talán már összeáll, mi az, ami miatt a Hegyinek ez így zavaros és technikailag problematikus. Zoli azt írta, hogy ez egy 50-es objektív. És hogy kihasználta az 1.8 adta lehetőséget. Majd egyszer kiderül, milyen blendét is használt, de meglepne, ha 2, 2.2-nél kisebbet. Én elfogadom, mert Zoli mondja, hogy nincs benne utómunka manipuláció, hanem maga az objektív és a mélységélesség a manipuláció hatásának oka. A lényeg a végeredmény.

Értelmező bevezető:
mivel a Látszótér arra jött létre, hogy leckékkel és elemzésekkel sajátítsunk el ismereteket, és ebben az én feladatom az elemzés, amire ha nem is elvárás, de erősen ajánlott, hogy az alkotótól jöjjön válasz, hogy a kommunikációval is segítsük egymást, így nekem röviden mondva kutya kötelességem válaszolni a ti szövegeitekre. Ha válaszolok tehát, azt azért teszem, mert ez a feladatom, nem azért, mert kötözködni akarok. Teszem mindezt addig, amíg van mit megbeszélni az adott képnél, és nem azért, hogy enyém legyen az utolsó szó.

Kedves Zoli, az elemzésben leírtam, mit látok és mik a kérdéseim, ezekre így vagy úgy, de választ kaptam. Abban csak reménykedni tudok, hogy az én válaszaim is segítettek megvilágítani a problémát. A szöveg(félre)értési dolgokat is remélem, hogy az idő segít majd elegyengetni. Tőlem ezzel a képpel kapcsolatban ennyi tellett. Amit el tudtam mondani, azt elmondtam, és bocsánat, de a 2007-es duma már nekem olyan új ajtót akar kinyitni, amibe nem megyek bele.

Rendben nézzük a tényeket. Hosszassan leírtam lentebb, hogy szerintem mik a képen a "maszatok". Mindig elvállalom ha belenyúlok a képbe, sosem éreztem véteknek. Ez ilyen. Kiragadod a szövegkörnyezetből a mondandómat és a kiemelések is elég esetlegesek, de ebbe nem megyek bele, tényleg maradjunk a tényeknél.

Ha egy 1.8/50-es obit kihasználsz, akkor ez neked azt jelenti, hogy 1,8-on áll a blende? Zsolt, szerintem 2,8-ig le volt ez a kép is húzva, ugyanis kezdeti tapasztalataim szerint is eléggé használhatatlan az 1,8 blende képminőségben is. Más ilyen fényerős objektívem nincs, 2.8-as sem. Másrészt az elmosás az részben az 50mm -nek is köszönhető, de ezt te is tudod nagyon jól. Ha lesz időm nagyon szívesen előkeresem az eredetit (most is egy netes képtárbeli verzióját küldtem be), de biztos, hogy ezen a pontosan hol állt a blende kérdésen kell fennakadni? A lényeg a kicsi mélységélességen van, hogy most mennyi is az a kicsi az mellékes. Szerinted ez nem jó, én ezzel nem vitatkozom, hanem próbáltam rávilágítani miért erre indultam.

Másrészt nem mondtam egy szóval sem, hogy nem fogadom el a felvetésedet, nem mondtam hogy nincsen fura szerkezete, hanem magyarázatot próbáltam adni rá. Nekem ez a lebegős, fűbenhasalós érzés átadása volt benne a képben, és ezért készült így. Egyébként a 2007-es Nyözö képszerkesztésével és felfogásával vitatkozol. Mai fejjel nem feltétlen így mennék neki, de nem is teljesen idegen ez a kép. Valahol mai szemmel is vállalom, de kíváncsi voltam a véleményedre ezért került ide feltöltésre ez a kép. Technika hiányában kutakodtam picit a régi képek között, készülve az idei tavaszi szezonra. Szóval szó se volt pillanatig sem arról, hogy nem fogadom el amit írsz -- de engedtessék meg a saját munkám "védelme".
Remélem ez még belefér abba, hogy nekem sem jár több a Látszótérből mint másoknak.

Elemzéssel együtt láttam meg ezt a képet és nem értettem, hogy miért lát Zsolt ezen manipulációt? Szűk élességi tartománnyal készült és akkor ilyen lesz, ha nem alakítjuk át a környezetét. Szerintem nem rossz kép ez, csak nincs elég határozott irányba terelve. Zoli, azt írod, hogy egy belső képet akartál megjeleníteni. Nekem ez nagyrészt át is jön, csak némi elidegenítés hiányzik. Talán meg kellene próbálni fekete-fehérben is. A kompozíció szerintem jó így.

Zoli, szorítkozzunk a tényekre. A párbeszédünk lényege:
zs - nem nagyon értem, hogy mik ezek a maszatolások. Mintha kisollóval körbe lenne vágva néhány része a képnek, más részek meg indokolatlanul életlenek.
z - A száraz kusza fű elég randán néz ki, ezért is lett ennyire szűkre véve az élesség, és került kihasználásra az 1.8/50 ilyen téren.
zs - 1.8-as blende papírvékony élességhatárt ad. Ez igen ritkán működik, mert idegen attól, amit látunk a valóságban.
z - nem mondtam, hogy 1,8-on volt, csak azt hogy az 1,8/50-el készült.
zs - Látod te is a töredezettséget, a töréseket, a zavarosságát annak, ami az elmosás miatt történik? Ad ez a képhez? Ez hordozza azt a "lebegős, álmodós, belső élmény"-t? Lebeg ez? Tud lebegni?

Tehát Zoli, a kezdő felvetésem a képből és általa született, hogy zavaros a kép a mélységélesség megválasztása miatt, ennek kérdeztem okát, hogy mi történt. Ennyi a lényege.

Zsolt sehol nem mondtam, hogy mint elemző nem mondtad komolyan amit mondtál. Ha komolytalannak éreztem volna, akkor nem lenne értelme sem a válasznak. Igyekeztem választ adni a kérdéseidre, valamint a bennem felvetődő újabb kérdéssel továbbgurítani a témát. Tételéezzük fel, hogy 3. komolyan vettem a válaszomban megfogalmazott kérdést a belső kép kontra valóság kapcsán. Ez baj?

Nem mondtam, hogy nem fogadom el a véleményedet. Ha szerinted ez egy abszolút értelemben szar kép, és te vagy ennek a rossz hírnek a hírhozója én ezt elfogadom, bár én sosem szerettem az ilyen abszolút érvényű kijelentéseket. És igen magam is ismerem az alkotói elfogultság dolgát, és nem mondom, hogy nincs bennem ilyen néha. Ezt pedig mindig is igyekszem eldobni magamtól, ezért is került fel a kép elemzésre, és nem hagytam a fiókban.

Zoli, kérdezek. Látod te is a töredezettséget, a töréseket, a zavarosságát annak, ami az elmosás miatt történik? Ad ez a képhez? Ez hordozza azt a "lebegős, álmodós, belső élmény"-t? Lebeg ez? Tud lebegni?

Tudom, tapasztalatból, hogy az ember amikor elkészít valamit, nyilván amikor közli azt, maga az esetek nagy százalékában tökéletesnek látja a képét. És kurva nehéz elengedni és külső szemlélőként látni. Nem csak mert érzelmileg kötött, hanem mert az alkotó fejében nem csak a képkivágat van meg emléknyomként, hanem a teljes helyzet. Filmszerűen. Na de a kép a maga megvalósultságában és kozmoszában mégis csak objektivizálódott valami. Ez van. Ezt látjuk. Nem azt, ami a fejben történt, vagyis a fejben történt dolgok akármennyire is erősek, de ha nem jönnek át a képre, akkor a néződ hoppon marad. Kurva nehéz dolog kiállni és mint a rossz hír hozója elmondani, hogy a kép nem jó. Én vállaltam ezt, a fejemen a csörgősipka. De ahhoz, hogy egyáltalán értelme legyen annak, hogy kommunikálunk, el kell fogadni két alapvetést. 1. a szerző komolyan gondolta, és AZT gondolta, amit látunk. 2. az elemző komolyan gondolja és azt mondja, amit gondol. Én ebből a rám szabott feladatot igyekszem megoldani, elfogadom, hogy ti komolyan gondoljátok. Légyszi, tedd meg, hogy te is elfogadod, hogy nem holmi finnyás ízlésről van szó, ha azt mondom, hogy itt a pirinyó mélységélesség hiba. Ez nem szubjektív szeretem-nem szeretem ügy. Ha valamivel csak azért nem tudok mit kezdeni, mert képtelen vagyok magam beleélni abba, mit akarhatott az alkotó, azt meg szoktam mondani.

Zsolt nem mondtam, hogy 1,8-on volt, csak azt hogy az 1,8/50-el készült. (Nincs itt az eredeti exif, de biztos vissza volt blendézve picit) Igen az 1.8 általában használhatatlan. Én általában a beugróblendével leellenőrzom az ilyen képet expó előtt, mert a fű fránya módon hirtelen válik erősen rajzos struktúrává, miközben a keresőben csalfa módon az 1,8 elmosását látod, és azt hiszed a képnek.

Ha a tömegelhelyezést nézzük, akkor én el tudom fogadni amit írsz -- a kommentekben is írt 1:1 a jobb feléből nekem is jobban működik.

Az igazi kérdés inkább az ami bennem maradt, hogy mindig a valóság visszadása a lényeg, vagy a belső, benned élő kép? Egész más a valós látásunk, és inkább szűk élességtartományú egy-egy látott kép. Ha ezt mondjuk f5,6-on hozom valósághűbb, de nem az élményt adná vissza ami bennem volt. Nekem ez ilyen lebegős, álmodós, belső élmény volt, és ezt lenne hivatott kiemelni a DOF. Nyilván nem könnyű visszaadni annak aki ezt nem szereti, nem így éli meg, egyáltalán nem ilyen alkat stb. Nem lehet minden képnek mindenki a célközönsége.

Zoli, köszönöm a választ. Én a végeredmény felől közelítettem. Értem, amit leírsz, ad is magyarázatot a történetre, de a végeredményt nem okolja meg. 1.8-as blende papírvékony élességhatárt ad. Ez igen ritkán működik, mert idegen attól, amit látunk a valóságban. HA te is a végeredmény felől nézel a képre, látod, hogy a kompozíció és a tömegelhelyezés nem adja ki.

Sokat mondja Zsolt, és engem is cseszegetett többször hogy nem legyek öreg letérdelni. Rögtön "átment" volna sok dolog magyarázata, ha valaki már életében egyszer is hasalt a fűben fényképezőgéppel egy réten. Hát akkor következzen a magyarázat, mert úgy látom fennakadtunk a technikai dolgokon.

Először is: a kép március első hetében készült, és nem műteremben. Kint a vad természetben egy domb oldalánál, éppen csak kicsivel hóolvadás után. Ha valaki is volt már kint sétálni füves réten ilyenkor, akkor tudhatja, hogy ilyen a terep, mint itt a háttér: milliónyi száraz, szürkés-sárgás fűszál. A fűszálak életlensége elég sok vonalszerű struktúrát tud egy képbe vinni. Ez egy domboldalon készült kép, fent a dombhajlat mögötti ég fényélik be kicsit a szélben lengő fűszálak hegyei között. A száraz kusza fű elég randán néz ki, ezért is lett ennyire szűkre véve az élesség, és került kihasználásra az 1.8/50 ilyen téren. A növényhez realtív közeli fűszálak azért kimetszenek vonalas területhatárokat, néhol párhuzamos csíkos struktúrát, na meg van laposan vetett árnyékuk is minderre -- ilyenkor relatív alacsony a napállás.

Alul pedig eléggé idétlen tud lenni amikor a növényszárat elvágja a képhatár. Ilyenkor az embert a helyben talált füvet picit az objektív elé húzza, hogy annak az elmosásával zárja, lágyítsa le valahogyan a képhatárt. Persze a fű a szálassága miatt itt is érdekes hatású, így itt-ott áttűnik a szárak folytatása. Sokkal zavaróbb képileg amikor az előtér csonkol, kb. annyira mint amikor valaki csuklónál vág el egy kezet. Nem, nem jó a papír, meg más művi dolog, mert rettentően elüt a képen...

A háttér elmosása és a virágok erős kiemelése mindezeken túl azért is tudatos, mert ilyenkor ez az a két színfolt, ami vidítja a szemet, így nem feltétlenül a virágok maguk, hanem valahol a színeik is a téma részesei. De tény, hogy a szűk élességtartomány miatt elég sokat forogtam, hogy beleférjen az éles tartományba

És mielőtt beleköütünk: nem, nem szedem ki több négyzetméteren a füvet a virág körül. Egyrészt ez az elszáradt fű védi a növényeket a még fagyos hajnalonon, meg az emberektől, akik a nagy üresség közepén könnyedén meglátott "deszéplilavirág" gondolat után már tépik is lefelé ezt a kihalófélben levő növényt... Sajnos ez is tapasztalat: láttam már százegynéhányezer forintos eszmei értékű csokorral flangálni mackógatyás turistát ilyenkor...

Lévén egyfelé mutat a kommentetek Viki és Mízó egyben írok választ.

Van ennek több vágása, az egyik az amiröl ti is írtok. Ez egy 1:1 kép a jobb feléből.
Ide az eredetit tettem, így van meg papíron is , nekem ez jobban mesél a fekete kökörcsin különállásáról. Szerintem mindkettő érvényes út - de majd meglátjuk mit mond rá az elemzés.

Nekem elég lenne a kép fele. Viszont, kicsit zaklatottá tesz, egyben, mert annyira éles a lila a sárgában, hogy csak kevés ideig tudom nézni. Egyébként a mélysége nagyon el lett találva.

Ez egyszerűen gyönyörű. Ami egy kicsit zavar az az, hogy a jobb oldalon nagyon szűk, a balon meg viszont tágabbra lett vágva. Ha egy kicsit vágnál még a bal oldalból, akkor a kompozíció is jobban helyre rázódna, jobban érvényesülne az aranymetszés. De a játék a mélységélességgel nagyon tetszik, és a színek is csodálatosak.

Új hozzászólás