Nagyon jó színvilágú és színdinamikájú képet kapunk, a vörös és a kék kellemes és határozott kontrasztot ad. Két megjegyzésem van, mindkettő a kompozícióra vonatkozik. Az egyik az, hogy ez a mozgás valahonnan valahová tart. Ha ezt középre behelyezzük, akkor elveszítjük a dinamikát, leáll tőle ez a mozgás. Olyan, mintha szegény szörfösnek elfogyott volna a szele, és ott ragadt volna a parton, vagy fönt ragadt volna egy homokbuckán, és nem tudna róla leevickélni. A másik megjegyzésem az, hogy ha a kép fölső részére egy takarást helyezel, akkor láthatod, hogy mennyivel erősebb lenne ez az egész képi világ, ha a dombok tetejénél vágnál. Az eget, ezt a szürke részt én már nem hoznám a képen, alatta vágnék bele ezekbe a dombokba, mert a dombok kevésbé lényegesek, a teret így is érzékeljük, viszont ami ennek a lírája és szépsége, pont azok a nagyon finom vonalak, amik itt a víz felszínén létrejönnek. Azzal, hogy kinyitod az eget, és az ég felé is tovább tudunk tekinteni, megint a fókuszát gyengíted ennek a képi üzenetnek. (hegyi)
értékelés:
Köszönöm szépen az elemzést, és örülök, hogy ennyien elgondolkodtatok a képem láttán.
Megnéztem, és tényleg jobb a vágás úgy, és igen... akkor már az aljából is kell vágni.