Köszönet, Zsolt, telibe találtad! Mármint, hogy szürreálisan idegen elemek egy kitekert, látszat realitásban (tehenész – etetés - fejés – fejőszék – kerekesszék) harmonikusan összejönnek.

Milyen különös véletlenek vannak, éppen most érkezett a postán ennek a fotónak egy képeslap változata :)

(Fotó: Roger Viollet)

István – mint mindig – most is élvezetes olvasattal csatlakozol a tehénkvízhez. Leírásod szerintem ki is meríti a témát: valóban nincs benne több, mint egy chaplini ultrarövid, háromkockás, végtelenített, körbejárásos klipben.

Van nekem is egy válaszom e kisfilm-szerűen felvetett kvízre! Persze ez a sajátom csak, és bizonyára rólam árulkodik...

Az első fotó szembenállásai nekem a kérdés felvetését jelképezik: az összpontosító ember, aki találkozik az alkotással. Vagy egy tehénnel. Vagyis valamivel... Mégis, a feledés szürke homályából kibontakozva, talán a papát láttam így elgondolkodva az asztala fölött, s hallottam ahogy motyog magában: no most ezt hogy szereljem össze?

A második képen - persze ott a geg. De az első felszínes mosoly után az jutott eszembe: a "tripthicon" közepét tekintve egyrészt a tehén több ezer éves definíciója van lekapva itt egy mozdulattal, másrészt a tehetetlenség, hogy ez már nem az a tehén. Ráadásul izgalmasan beszédes az itt kirajzolódó zsákutca perspektíva is...

A harmadik kép sugallata is kettős számomra. Egyrészt minden szereplő elfordul egymástól, másrészt Sándor mozdulata, tekintete várakozó: "gyertek már ide, és szereljük ezt meg, egyedül nem megy!"

Valójában nem csak a második kép a direkt szerintem, nekem mind az, mind erőteljesen szolgálja a kérdésfelvetést.

A sorozattal egyébiránt nagyot fordult a világ is (nagyjából körbejárjuk a tehenet)... pedig a helyszín is, az emebrünk is ugyanaz - és szerintem nem csak az allegória alanyaként maradt meg ugyanannak...

Az igazán szimpatikus számomra ebben a képsorozatban az őszinte ember. Nagyon tetszik, hogy nincs ítélkezés, nincs elfogultság semerre, de van egy csipet humor, diszkréten visszafogott kérdésfelvetés.

(Még a leckeválasztásról annyit, azt gondolom, hogy a tehénke mégis csak az instruált modell a dolog "lelkemélyén" - terészetesen a szó nem szoros értelmében, és nem feltételnül csak itt e helyen.)

Nekem ilyemiről mesélt a Tehénkvíz.

Köszönöm a hozzászólásokat, értékeléseket.

Tamás: a második szerintem is túl direkt. Viszont fájt a szívem lemondani a gegről.

Zoltán, az jó, hogy a képről szoltál, köszönöm.

Nagyon jók a párhuzamok átvitt és a valós értelemben is. Ugye sok-sok vonalas elem, ami érterlemszerűen párhuzamosokat alkot.

De közben ott van az épület szintén függőlehesen csíkos szerkezete, szintén lilás-barnás színekben játszó tónusokkal, ez a csíkminta és színvilág ott van Sándor ingében is, szóval sokféle síkon kötődnek egymáshoz, függnek össze ezek a dolgok. Épített és alkotott környezet, és benne az alkotó -- az ember. Bizonyára nem ez a megfej(t)és, de nekem ez is benne van valahol.

(Bocs, hogy inkább a képhez szóltam hozzá mint a másik vonalhoz... :D )

a bécsi úti francia autókereskedés előtt is ott álldogált sokáig (tán még tavaly is) egy citro(e)n/msárga...

Szilárd, azt kell mondjam, hogy azért az nagyon más, ami a felsorolt helyeken van - igen, még az oroszoknál is - vagy itt, abban más, hogy itt nem csak a politika surmó, hanem alapvető, hogy elenyésző az emberekben a nyitottság, elutasítóak és negatív érzésekben utaznak. Franciaország egy lapon nem említhető az itteni helyzettel, sőt, nem hogy egy lapon nem, de egy kötetben se, egy könyvtárban se, sőt, az érzésem az, hogy egy galaxisban sem.

Ez nem csak otthon van, itt meg konyveket feketelistaznak; ebben az orszagban keszitettek az elso szamitogepes terminalokat, es a terminalokon eredetileg csupa nagybetuvel lehetett csak irni. A szakmai ervek ugyan a kisbetuk mellett szoltak, viszont a vallasi ervek a csupa nagybetus mellett. De ha a francia, indiai vagy orosz kollegaimmal beszelek teljesen ugyanilyen letaglozo torteneteket tudnak mondani a sajat orszagukrol: az idologiai ervek mindenhol elsodlegesek, hiszen a politikai es vallasi vezetok a szakmai, etikai es esztetikai szempontokhoz nem ertenek, ha akarnak se tudnak figyelembe venni oket.

Sándor, látom a tehénhez választottad az inget, jól mutattok együtt. Szóval tetszik! Talán a második kép történése lehetne valami kevésbé direkt.

Elnézést, a rendszer valamiért a kettes tehénnel megtréfált, most már javítottam és jó.

Sajnos az a helyzet, hogy valahogy Magyarországról ezek a fajta alkotói kezdeményezések mindig lepattannak, itt valami súlyosan megrekedni látszik a fejekben. Ehh, nem is mondok semmit...

Bizonytalanok az emlékeim: megindult nálunk is a tehenesítés, aztán - talán még 2006-ban - a bazilika elé tett tehén kapcsán elszabadult a köpködés, és ez torkollott 2008-ban a tehénállomány felgyújtásába ismeretlen tettesek által. Ha pontosabban érdekel, az interneten bizonyára bő anyag keletkezett az egészről. Ma már nem nagyon van szó Budapesten tehénszobrokról, én magam a csörszutcain kívül még belebotlottam egybe a Váci utca vásárcsarnoki végénél, tavaly valamikor..

Az biztos, hogy nem regisztralt darab. Milyen tehenegetes volt 2008-ban? Amennyire tudom ma Magyarorszagon egy regisztralt darab sincs, pedig van egy csomo (tobb szaz osszesen) a szomszedos orszagok fovarosaiban, eddig azthittem valahogy ebbol mi kimaradtunk.

Őszintén szólva nem tudom, van-e köze PK-oz. Mintahogy azt sem tudom, miképpen úszhatta meg a 2008-as nagy hazafias tehénégetést? Mindenesetre a Csörsz utcában található, az uszoda előtt. Remek példány.

Szent Tehen! Ha az 1. kep kerul a vegere (vagy teljesen kimarad), akkor akar az is lehetne a cime a sorozatnak, hogy "kelj fel es jarj". A kerdes csak az, hogy vemhes-e.
Ez egyike a Pascal Knapp teheneknek?