Tímár Péter fotográfus

Tímár Péter fotográfus

Azért tartom ezt a képet nagyon fontosnak, mert van szerencsém ismerni nem csak a fotográfust, hanem a modellt is, és egy nagyon jó pillanatot sikerült megragadnia Demeternek, és képpé formálnia. Jelen voltam, és túl sok tökölődés a kép készítésénél nem volt. Demeternek van egy belső előképe, amit úgymond a kamera által megrajzol, és ezt láthatjuk itt a képen, miközben minden nagyon laza, és könnyed, átlátunk a modell mögött a háttérben a világítással egy új teret nyit, és ez előtér–háttér tekintetében dinamikusan mozgatja a fantáziánkat és a tekintetünket is, de közben a modell szeme mindig visszahúz, és mindig magával ragad, és nem hagy túl soká kalandozni. Tehát attól izgalmas nekem ez a kép, hogy a tekintet nagyon határozott, és az egész játékosság, ami a háttérben történik, vagy ezzel a csíkos pulcsival, vagy a kandalló belógó formáival, mind-mind annak ágyaz meg, hogy ez a fajta határozott jelenlét erősen rögzülhessen a nézőben. Ha ez egy homogén egyszerű szituációban lenne, akkor lehet, hogy sokkal kevésbé lenne hatásos, mert nem lenne dinamikai ellenpontja a képen. Ezt gondolom, hogy ez, ami itt ennél a képnél nagyon fontos. (hegyi)

Hozzászólások

56
Értékelem!

Tiszta, mély portré, és a tekintet még így fotóról is vesébelátó :) Ez jut eszembe magáról a fotóról. De még egy fontos dolog: félműveltségemben is mindig mennyit segítenek ezek a portrék! Történik ugyanis, hogy mindig lázasan utána kezdek kutatni a portréalanynak, és micsoda világok tárulnak fel! És mindig meglep, hogyha ismerős képre, sorozatra bukkanok.
De még valami! Különös élmény mindig egy tekintettől indulni "visszafele", az alkotói pillanataiba. Megszoktam amazt az irányt, hiszen ott vannak a fotók (vagy festmények, versek stb...), és kirajzolódik azok mögött mindig egy addig ismeretlen (vagy a közhellyel élve: ismerős). Ez talán általánosságban jól is van így. De a portré visszafele mesélős képessége különösen szép - amikor és ahogy ennyire közel hoz egy másik ismerőst, aki persze csak olyan feleismerőse az embernek, de a belső felének az ismerőse. Valahogy így látom, amit.

Új hozzászólás