Viva la primavera
Megjegyzés: egy élő példa arra, ahol az sRGB nem játszik, akárhogy próbálok konvertálni. aRGB. Punktum.

Kedves Csaba, otthon hagytam a szemüvegemet és nagyon nagy gondban vagyok, mert nem látom a képet, ezért nem tudok igazából a tavasz képedre mit mondani, mert igazából zsezseg a szemem. Nem tudom, hogy én hülyültem meg? Küldd már el az új megoldást erre a leckére a szemüveggel együtt. Komolyra fordítva, lehet ez egy háttér, de valami témának élesnek kellene lennie, mert most a képcím és az én szövegem az éles csak. (szőke)

Visszatekintés
Visszanézek arra, akit épp visszakísérnek a börtönbe négyszáz éve és rám nehezedik tekintete. "Csakazértis képeslap", vagy netán valami más.

A ritmus jó, hogy a perspektíva húz, picit dől a kép, és igen, szép Velence, de nagy forgalom van ám ott ezekkel a vízi micsodákkal, meg lehet várni, amíg arra halad egy ilyen hajó, ami ott szokásos és nem rohanunk, nem visz még haza a busz, mert van egy fekete előterünk a vízzel és ez az előtér üres, nincs benne színértékben egy olyan forma, ami mozgóvá, dinamikussá formálná a kompozíciót. Így most nem nagyon jön át, mi a közöd ehhez a helyhez, térhez, időhöz. (szőke)
értékelés:

töprengjen, hagyom
Konkrét képtervvel mentünk ki a jesoloi tengerpartra. Ez nem az. Túl hideg volt a homok. A kép kvázi véletlenül készült, az alkalmi modell nem tudta, hogy az objektív szemszögéből úgy látszik, mintha félrehúzódott volna gondolkodni. Katt.

Szorgalmiként megvan az egy disznó, mert ez egy igazán kellemes tájkép, de a talp leckére nem tudjuk elfogadni, nem azért, mert az ötlet ne volna jó irányba mutató, hanem mert a megfogalmazásánál a fotós nem döntötte el, hogy a talppal fog foglalkozni, hanem készült egy kép, ami utólag lett ehhez a kategóriához besorolva, ettől az úgynevezett fókuszpontjai, ami a talphoz sorolná, csak verbálisan és jelzés értékkel szerepelnek. A nyomok és az alak jó, ha a kép 2%-át kitölti, a néző sok mindenre asszociálhat, de az se biztos egyértelműen, hogy az alak volt, aki nyomokat hagyott a homokban. Sűríteni kell a gondolati folyamatokat, mert ha felírjuk kockás papírra, hogy miket látunk a képen, van nyom, van ember, van tenger, van víz, van part, van felhő, érthetőek mind, de nincs sűrítve. Mitől személyes, mitől a Bobák Csaba története az, amit a képen látunk? (szőke)
értékelés: