Munkák | Látszótér

Szűrés

A kevesebb néha több!

Ez egy sorozat része, de mégis ez tetszik a legjobban. A szúrt fénynek köszönhetően csak sejteni lehet a test folytatását.

Kedves Tibor, az ötlet nem rossz, de a kivitelezésen lehetne csiszolni. Jó lenne ha az első 3 leckét megkapnánk, az egyrészt bemutatkozás is, és eddig a takart arc jött csak, szóval egyrészt nem árt, ha ismerhetnek a többiek, másrészt gyakorlás és önismereti munka is a kezdő leckesor. Miért mondom ezt itt? Mert amikor modellel dolgozunk, más tétje van a munkának. Ott már a modell bőrét is a vásárra visszük úgymond, nem csak a magunkét. Itt most ez fokozottan érvényes a világítás megválasztására. Látványos az, hogy ennyire egy oldalra koncentrált a fény, ugyanakkor a térbeliséget elvetted a képről. Aztán ott a kéz, aminek ujjait csonkoltad, ez nem jó, nem indokolt. A fenék és a nadrág szíja nekem idegenül hat, szíj nélkül megoldható lett volna, hogy úgy takarj a kezekkel, hogy ne egyből bukjon le, hogy ez nem egy akt, hanem egy ruhás felvétel. Szóval hajrá, előre, várjuk a munkáid, de most kérlek, tényleg az első 3 leckéből mutass valamit. (hegyi)
értékelés:

Ilyen is lehet...

Belváros - Szeged: jól csinálod!

Jó az, amit itt látunk, örülök annak, hogy ilyen helyek is vannak ma Magyarországon, és abszolút üdvözlendőnek tartom azt, hogy a villamospálya be legyen füvesítve. Jártam én is Szegeden, láttam ezt, mosolyogtam rajta és örültem neki. Persze, egy kicsit veszélyes, hogy az ember elkezd piknikezni, aztán lehet, hogy egyszer csak a szalonna eszegetése közben jön a villamos. A gondom az, hogy most ez az egész dől az óramutató irányával ellentétes irányba, és ezt kellene korrigálni, az fontos lenne. Ezt egy ismétléssel javítania kellene Tibornak, és ha már oda visszamész, és ismételsz, akkor lehet, hogy érdemes lenne ott valamilyen performanszt létrehozni a villamossal. Ez csak egy ötlet, de ezt visszaadom ismétlésre, mindenképpen korrigáld azt, amit ez most torzít. Ahogy látom, ez a képnek a torzításából adódik, mert a képnek a jobb oldalán szinte megvannak a függőlegeseink, és aztán ahogy haladunk balra, a táblák már egészen furcsán dőlnek. Ismétlés. (hegyi)

Csak vidáman

Nagyon sokat gondolkodtam az első feladat megoldásán. Nem volt egyszerű, de úgy érzem sikerült kifejeznem azt, hogyan próbálok minden napot megélni... Mindig jókedvűen!

Elgondolkodtató ez a kép. Az elején megmondom, hogy ne legyen itt aggodalom, hogy megvan a három csillag és a leckemegoldás is, mindezzel együtt elgondolkodtató az, hogy van egy személy, aki bekerül egy ilyen környezeti háttér elé, és a vidámságát nem az arcával mutatja, hanem egy álarccal, és azt mondja, hogy ez azért van, mert így próbál megélni minden napot. Én itt a próbáláson érzem a hangsúlyt a kép viszonylatában. Mindannyian a napi munkánk, tevékenységeink során szerepekbe kényszerülünk és álarcokat hordunk, a vidámság is lehet álarc. Ezt azért mondom, mert azzal jó tisztában lenni, hogy egy gesztus, amit te egyértelműnek gondolsz, hogy ez arról szól, hogy ez az internacionális jel, a smiley megjelenik, ez ettől még a képi megfogalmazás miatt a néződben elindíthat egy másik irányt is. Nem baj, ezzel nincsen semmi probléma, csak tudd, hogy nem kötelezően a leiratot fogom ebből érzékelni. A kép egy jó megoldás, talán a könyöködet benne hagytam volna, de ennyi a dolog, jó a ritmus. Érdekes, hogy ezen is van egy enyhe fátyol, mintha egy kicsit bátortalanul bánnátok a kontrasztokkal. De megvan a lecke, várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés: