Párbeszéd

Még tegnap, az első zajkeresési napon játszottam és ma sem hagyott békén, hová küldjem ezt a képet. Talán itt jó helyen lesz, bár erősen giccsesnek látom, teszek is egy lépést affelé, hogy elfelejtsem az ilyen próbálkozásokat, amennyiben ezért leharapjátok a fejemet, nem tudom az előbbit véghezvinni!

Elolvastam a leiratot. A próbálkozást soha ne hagyd abba, mert a próbálkozásból találunk új világokat, új megfejtéseket. Az egy másik kérdés, hogy nekem személyesen a tököm tele van már a roncsolással, meg az archaizálással, meg az archaikus technikák felesleges használatával, de ez az én egyéni szociális problémám, én láttam belőle túl sokat az elmúlt években, de ez ne vegye el a kedvét senkinek, folytasd tovább. Én azt gondolom, hogy van ezen még mit javítani, mert kicsit olyan szétesett az egész, szétcsúsztak a tárgyak és túl nagy üres flekkek vannak. (hegyi)

Reggel a réten

Az előző képed, az elszáradt fás nekem jobban tetszik, talán azért, mert itt ez a fa, amit most látok, elég vaskos és elég drabálisan ketté választja az egészet és ettől valahogyan nem jön működésbe a kompozíció. Nem tudom, hogy miért pont ezt a fatörzset kellett megörökíteni, a miért-et nem értem. (hegyi)