Tiszteletem Balla Demeternek

Eredetileg Demeter születésnapjára akartam ezt a képet feltölteni, de sajnos kicsúsztam egyéb okok miatt. Lényeg az, hogy mi akik szeretünk fotózni, Demeter születésnapjára (május 4) elkészítenénk valamelyik csendéletét, tetszőlegesen kiválasztva. Szerintem nem kellene pontosan ugyanolyannak lennie, nem is arról van szó, hogy lemásoljunk egy egy Demeter képet, A lényeg a kompozíció, az arányok megtalálása, a színek harmóniájának megtalálása, azoknak a "fotós trükköknek" a felismerése amikkel Demeter dolgozott. Szóval, ha valakit tényleg érdekel a fotográfia, az játsszon velem, ismételjük meg Demeter képeit a tanulás kedvéért.

Hálátlan feladatot kaptam, mert most nagyon sok minden van egyszerre jelen ebben a munkában. Egyrészt van egy tiszteletadás, ami abszolút érthető és tökéletesen rendben van, másrészt van egy figyelem felkeltés, és egy labdadobás a Feri részéről a többieknek, hogy mit kezdenek ezzel az egésszel, hogyan értelmezik, és beszállnak-e egy játékba. Harmadrészt van maga a konkrét kép, mindezektől elvonatkoztatva. A konkrét képpel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy két problémám van. Egyrészt az előtere nagyon szűk, másrészt ez a váza elviszi a figyelmemet a többiről, nagyon erős, nagyon konkrét az a barna rajta. Nyilvánvaló, hogy az ember azzal dolgozik, amit a környezetében megtalál, tehát, hogyha ilyen barnát találtam, akkor ez van, de azért azt hadd tegyem hozzá azt, amit már többször ajánlottam, hogy akár egy selyempapírral, akár egy krepp papírral ezeket a tárgyakat ideiglenesen meg lehet bolondítani, és akkor lehet, hogy jobban használhatóvá válnak. Érdemes lenne ezzel egy kísérletet tenned. Ami a kép többi részét illeti, egyetértek, nincsen vele bajom, kicsit szűk az alja, és ez a váza. Ami miatt viszont nagyon fontosnak tartom ezt az egészet, az maga a gondolatisága, hogy mi van akkor, ha valakinek a munkáját megfigyelem, és annak a hatására, akár még ha megtanulom teljesen lemásolni, akkor is létrehozok-e valamit, vagy pedig a másolás önmagában egy elítélendő dolog. Én azt gondolom, hogy ha ez tudatos, és azért csinálom, hogy megismerjek általa valakit, vagy valamit, akkor ez oktatási szempontból a legfontosabb gesztusok közé tartozik. Sok-sok olyan helyzetet tapasztaltam már, hogy valaki elkezd a fényképezéssel, vagy akár más önkifejezési formával foglalkozni, és egyből 10-est akar dobni, és egyből egyéniséget keres magában, a kifejezésében, a megszólalásában. Azt gondolom, hogy nagyon ritka, és nagyon keveseknek adatik meg, hogy már az első szárnypróbálgatások is annyira egyediek, és annyira beazonosíthatóan személyhez köthetőek legyenek, hogy ez esetleg felülírja a tapasztalatot és a szakmai ismeretek hiányát. A másik dolog, amit fontosnak tartok, az az, hogy ez az egész arra jó, hogy mielőtt az ember elkezdi saját magát kitalálni, begyakorolhasson, elsajátíthasson rutinokat, és itt megint azt mondom, hogy nincs azzal probléma, hogy ha az ember tudatosan másol. A másolással egyetlen helyzetben van gond, amikor azt eredetinek próbálja eladni. Itt erről nincsen szó. Azt gondolom, hogy semmi szégyellnivaló nincs azon, hogy valaki elkezdi ezt az egészet ebben a tekintetben komolyan venni. Sőt, még egy dolgot hadd tegyek hozzá: van egy Balla Demeterünk a körünkben, aki a három Kossuth-díjas fotográfusból az egyik, és nem minden fotósuli mondhatja el magáról, hogy a körében egy ilyen személyiség van. Márpedig, ha van, akkor már tényleg kézenfekvő dolog, hogy kezdjünk el foglalkozni azzal is, hogy ő mit csinál. Úgyhogy megvan a 3 csillag, és a leckemegoldás is, sőt, vegyük úgy, hogy a Feri kezdeményezésének van egy Látszóteres bázisa is, és én ezt tökéletesen elfogadhatónak, és üdvözítőnek tartom. Szóval, ez egy felhívás keringőre, és én teljes mellszélességgel a Feri mögé állok ebben a projektben. (hegyi) értékelés:    

Miért a hónap képe:

Mélyenszántó elemzésbe nem mennék bele, mivel ezt nálam képzettebbek és tapasztaltabbak majd megteszik, így inkább csak arra térnék ki, hogy mitől ez a hónap képe. Véleményem szerint ez a társaság ami itt összegyűlt a Látszótéren attól olyan kellemes és konstruktív, hogy folyamatosan segítjük egymást, reflektálunk egymás munkáira. Látható ez a címben, a koncepcióban, és látható a hozzászólásokban is. A tiszteletadás, a bátorítás, az építő kritikák mind jelen vannak, és talán ennél a képnél érződtek a legjobban eme hónapban. Köszönöm ezt a fotót Ferenc, tiéd lett a hónap képe. (Babinszki Ádám)

Hozzászólások

Én nagyon szeretnék menni ezen az úton, de még kismiskának érzem magam, no és még nem is elég felelősségteljesnek (De majd bizonyára meghallgathatom a Hegyi beszédet erről, hogy ez csak duma, és csinálni kell... :)))

Kedvesek vagytok, köszönöm. Bár a gratuláció nem engem illet, sokkal inkább Demeternek szól, én csak lemásoltam az egyik képét. Remélem akad azért néhány követő, aki vállalkozik a feladatra.

Gratulálok Feri! De a gratuláció szerintem valahol Ádámnak is szól, mert az elemzésében szerintem lényegi dolgokra hívta fel a figyelmet.

Kedves Feri, köszönöm a figyelmességed, a képhez gratulálok! Majdnem olyan, mintha én csináltam volna. Ha ennyire tudatosan közeledtek a munkásságomhoz, akkor nem tévelyedtek el az utánzásba.

Nagyon szép fotó, és gesztus, és döntés... Sikeres együttállás! :))

Szívből gratulálok, Feri, igazán megérdemelted :)

Zoli, én is lezártam, azzal, hogy csináld a képet. A duma nem kell.

Semmi bocsánat!:D
Képeidet nézve, szerintem tisztában vagy az alapokkal, biztonsággal használod a kamerád, a többit a pedellus meg elmondja.:)

Zsolt ne bosszants már ezzel az álszerény szöveggel. Álszerény a ....om. :) Sok mindent próbálgatok én, és ha úgy érzem akkor elő is állok a magam dolgaival. Részemről zártam ezt a témát. :) Bocs Feri!

Feri, én azt nem monmdtam, hogy nem próbálom, és sosem volt ellenemre a másoktól való tanulás sem. :) Csak azt óhajtottam kifejteni, hogy még nem érzem készen magamban a belső világomat, hogy érdemben belefogjak, még van előtte bőven átugrandó korlát...

Zoli, az álszerény dumával nem lehet haladni, el kell kezdeni csinálni, máshogy nem megy, senki se születik készen a képkészítésre.

Zoli ne izé má na! Ha nem próbálod soha, nem is fogsz előrébb lépni, szerintem. Éppen az a lényege a dolognak, hogy tanuljunk. Ha visszanézed a képeimet, láthatod, hogy a tavalyi mennyivel rosszabb. Szóval nem veszett fejsze nyele akkor sem ha nem sikerül túl jól.:)
Ja, itt van.:)

Ez jó ötlet, ez a kép pl. olyan letisztultra és mindezek meleltt egyszerűre sikeredett, tényleg olyan néznijó kép.

Csak szerintem -- és ezt most szigorúan a magam nevében mondom -- én még kevésnek érzem magam ahhoz a szinthez. De mindig szívesen nézem mások remekbe sikerült alkotásait, és remélem egyszer megérem, hogy fellássak az asztal lapjára is... :)

Jó ötletnek tartom. Szerintem se korlátozzuk az időszakot. Magam is gondolkozom Demeter életművéből meríteni.

Úgy is vehetjük - és Demeter is örülne szerintem - hogy egész évben május 4. van. :)

Új hozzászólás