Köszöntöm Endrét a bolondok házában és társaságában, de a legjobb ebben a képben az, ahogy Tímea játszik a tükörrel a falon, a tükröződéssel a plafonon, mindebben Endre ezzel a mesterséges lazasággal, tényleg olyan, mint egy pocakmodell, zseniális. A kisgatyó, a polcra tett kalap, a törülköző az ablakkilincsen, és ezek a felhőcskés falfestések olyan szinten borzalmasak, hogy az már jó. Akár azt is mondhatnám, hogy Magritte szobája. Ha már ennyire bolondok vagyunk, és minden mozog, és mindenben dinamika van, akkor azzal a kalappal meg a polccal én még kezdtem volna valamit, lehet, hogy oda még egy derítés nem ártott volna, hogy ha már a képen van, akkor lássuk, hogy mi történik. Értem én, hogy bajos lett volna lepakolni róla a felesleges tárgyakat, de lehet, hogy nem ártott volna, mert akkor jelentést kapna a kalap, Endre mágikus kalapja. Jó kép, de ehhez kell az a kapcsolat, ami köztetek van. Nem mindenki engedi magát így fotózni, amellett, hogy ez Tímea zsenialitása, de Endre nyitottsága is kell hozzá, anélkül nem ment volna. Köszönöm. Timi, ne hagyj minket békében a képeiddel, egyre kíváncsibb vagyok arra, hogy hogyan oldod meg az első 3 leckét, hogyan látod magad magad. (hegyi)
értékelés:    

Egy jó kompozíciót kaptunk Tímeától, aminek az az ereje, hogy ahogy a virág fejnek a formája különbözik a virág szirmától, ezt tónusban is sikerült különválasztani, magyarán nagyon szép az a az árnyalati terjedelem, amivel Tímea ezt az egészet két fő csoportra választotta: az egyik, a világosabb és a női formákra ritmizáló virágfejek, a másik a sötétebb, dárdaszerű, nyílhegyszerű levelek és a virág szárainak a formája. Ráadásul ezek a fejek olyanok, mintha balettáncosok lennének, szóval ez egy jó ritmus. Én egy kicsit talán a négyzetes felé vittem volna el, ha már közelítünk ehhez, mégpedig azért, mert amennyire könnyed a kép fölső rétegeinek az eloszlása, annyira feszes nekem a kép alsó része. Ha azt a nagyjából egy ujjnyi réteget megkapjuk, akkor lent is megjelenik az a fajta nagyvonalúság, ami a fönti részre jellemző. A három csillag abszolút megvan. Tímea, köszönöm, hogy egy ilyen könnyednek tűnő, de mégis átgondolt képpel jelentkezel. Azt azért tegyük hozzá, hogy ha megfigyeljük a tónusokat, még így monitoron keresztül is nagyon szép, sejtelmes, és nagyon anyagszerű az, ami a virágszirmokkal létrejön. (hegyi)
értékelés: