tűnődés

tűnődés

hát, nem igazán jött jobb :) nem nagyon szeretek a fényképező előtt lenni, még akkor se ha én fotózom magam :)

Laci, ez a nem szeretem ez erősen látszik a képen is, a dupla keresztbe fonás, kézzel, lábbal, a két csukló elrejtése, ezek mind az elutasítást és elzárkózást mutatják, ráadásul nekiszorulva valami kerítésnek, szóval a kép ilyeténképpen jellemző, már amennyiben ezt akarod magadról sugallni. Én azért azt mondom, hogy egyrészt ne várj rám, gyere a többi képpel is, másrészt nyissunk ezen a zárkózottságon, mert jó ez a csapat és befogadó, szóval nem kell tőlünk ennyire tartani. (hegyi)
értékelés:    

when the music...

when the music...

gondoltam amíg nem jön össze a harmadik lecke - /nem gondoltam volna, hogy egy egész alakos önportré ennyire kihívás (:/- addig csinálok egy kis szorgalmit :)

Ha jól tudom, ez talán egy Doors idézet, Morrisontól hallhattuk ezt, és én azt mondom, hogy minden nagyon szuper, jó ez a hölgy, aki ezt a gitárt a háta mögött tartja, de kettő dolgot jegyzek meg: az egyik az, hogy ez a kép szinte üvölt azért, hogy ezt egy normális világítási helyzetben megcsináld. Most ez a világítás túl lapos és nem is teljesen kiegyensúlyozott. A másik dolog az, hogy ha jól látom, itt van valami kis rövidnadrág a hölgyön, meg talán még vagy az utómunka lett érdekesre véve, de a lábánál a bőr is olyan fura, mintha ez egy harisnya lenne. Gondolom nem az, de mégis az élmény ez. Szerintem ezt úgy érdemes megcsinálni, olyan modellt érdemes keresni hozzá, aki hajlandó neked ezt az egészet megcsinálni úgy, ha nem is teljesen ruha nélkül, de úgy, hogy ezek a manifesztumok, mint a nadrág széle, vagy az atlétatrikó pántjai ne legyenek a képen, ez a kép akkor lenne igazán izgalmas. A női testhez nagyon szépen ritmizál ez a gitártest, ez, mint gondoldat abszolút helyén való, és az is nagyon jó, hogy össze van firkálva ez a gitár, de akkor ezt csináljuk végig. A másik fontos dolog, hogy a függőleges nem árt, hogy függőleges legyen, mert így most a gitár nem teljesen korrektül van beállítva. A harmadik, ami szinte a leglényegesebb dolog mindezek mellett, hogy meg lehet ezt külső térben is csinálni akár egy parkban, vagy kertben, ha félaktról beszélünk, vagy valami olyan ruhát veszünk föl, amit a gitár rendesen kitakarhat és legalább azt az illúziót kelthetné, hogy ez egy akt. Ez mindegy, de a lényeg az, hogy külső térben is megoldható ez, de nem egy betonoszlopnál vagy betonpárkánynál, az biztos. Miért ül ez a nő a kerítés előtt? Mit fog csinálni, szétveri a gitárt a kerítésen, vagy mi a következő pillanat? Maga a gesztus, amit megtaláltál, és amit ábrázolni szeretnél az tíz pontos, de a többi nincs végiggondolva. Érdemes lenne ezen még egy kicsit meditálni, úgyhogy ezt én most visszaadom ismétlésre, szeretném, ha nem kerülne be az íróasztalfiókba, hanem dolgoznál vele. (hegyi)

mirror

mirror

Egyik se én vagyok... vagy mind kettő? Nem tudom magam se... de folyamatos küzdelemben állok magammal az biztos.

Jó ez a kettősség, jó ez az irány, az kicsit érdekes, hogy biztos jó-e, hogy a tükör össze van köpködve a fogmosástól, nálunk is ilyen, tehát nem a fogmosást akarom itt kritizálni, hanem azt, hogy biztos jó-e az, hogy a tükör figurája egy minősített helyzetben van emiatt jelen. Ezek a vízfröccsök az ő arcán landoltak most. Ez az egy, amit én átgondolásra átadnék Lászlónak, viszont az ötlet tetszik, és jó ez a kettősség, ami itt létrejön. Megvan a három csillag és a leckemegoldás is, várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés:    

Bendegúz

Bendegúz

Sorban szeretnék haladni, de megláttam a makró világ leckét és úgy gondoltam ezt megelőlegezem... a kép érdekessége, hogy egy fordítva odafogott manuális Pentacon objektívvel készült...

Föladtad a leckét, egy pókfóbiás embernek kell elemeznie egy pókot, de megoldom. Szóval biztos, hogy szép, bár én ebben nem nagyon látom ezt. Próbálok elvonatkoztatni attól, hogy mit látok. Jó a ritmus, nagyon érdekes az a helyzet, amit itt létrehoztál a mélységélességgel, és jó a megfigyelés is. Bár pókról van szó, én biztos óvatosabb lennék. Miközben ez nem egy vidám kép (bár lehet, hogy másnak az), de mégis az egésznek a ritmusa az, ami játékossá teszi, miközben egy szörnyeteg fel fog minket falni. Megvan a három csillag, köszönöm. Ha lehet, akkor a pókokat én kerülném. (hegyi)
értékelés:

Tervrajz

Tervrajz

Sziasztok. Ez jött némi gondolkodás után ötletnek. Láttam, hogy mások, szájat, szemet mutatnak magukból, úgy hogy úgy gondoltam megfelel a kritériumoknak. Remélem nem lőttem mellé.

Ez a kép azáltal válik érdekessé, hogy a fotót, mint médium, teljesen másképp használod, van egy dupla csavar ebben, hogy van egy ilyen grafikai játék, és utána az összehozódik valahogy egy képpel. Érdekes nagyon, és a filozófiája is izgalmas, az, hogy a koponyát így beleszövöd az egészbe, és a húst lehántod róla, aki te magad vagy. Jó az ötlet, egy dolog, ami zavaró nekem: oké, hogy ez erre a parafa táblára föl van szurkálva, de egyébként nem biztos, hogy ez a parafatábla annyira fontos. Nem biztos, hogy én ezt akarnám ábrázolni, hogy hol van ennek a kerete. Látod a képnek a bal alsó sarkánál azt a világos háromszöget? Az például zavaró. Amint azt ott letakarod, már látod, hogy sokkal nyugodtabb a kép, és egy dologra kezdesz fókuszálni: a fő motívumra. Ha pedig faliújságot akarsz ebből csinálni, akkor viszont még valami buszjegyet tűzögess ide, vagy más holmikat, ez a továbblépéshez lehet egy ötlet, a három csillag és a leckemegoldás megvan, köszöntünk a Látszótéren, és várjuk a folytatást, várjuk a többi munkádat. (hegyi)
értékelés: