A címet nem értem, majd kérnék egy magyarázatot - a kép tulajdonképpen jó, megvan a három csillag, de erre is azt mondom, hogy ismétlést fogok kérni. Megint a tónusokkal van problémám, lehet, hogy be kellene kalibrálni a rendszert, hogy biztos azt lásd, ami megtörténik, mert most nekem olyan, mintha mind a két képnél túl sötétek lennének a tónusok. Ugyanis semmi részlet nem marad a ruhán. Nem biztos, hogy ez baj, viszont érzetre olyan hihetetlen ez a tónus, nem ilyen ez a valóságban. Nem látom az indokot, hogy miért tértünk el a valóságtól. Ami a képet illeti: ebből a képből úgy érzem, hogy zárkózott ember lehetsz, legalábbis ezt mutatod most, ráadásul van egy olyan érzésem is, mintha lenne egy pici bizalmatlanság is. Ez teljesen természetes, mert új közegbe kerültél, de mintha e közeggel szemben erősebb lenne most a bizalmatlanság, mint a nyitottság, remélem hogy ez a jövőben változni fog. Ehhez az kell, hogy te is aktivizáld magad, több komment, több jelenlét a többiekkel, nyugodtan lehet hozzászólni a képekhez, és több képet is várnék tőled. Kezdjünk el dolgozni, itt vagyok, várom a képeket, ennek kérnék egy ismétlését, legfőképp azért, mert ezt a személyiséget is ki kellene még egy kicsit bontani, másrészt rendbe kellene hozni még a tónusokat. A helyszín jó, a helyzet jó, jól megtaláltad ezt a park részletet, a fa is jó, klasszikus szobroknál szokott ilyen lenni, hogy valamit támasztanak, vagy valami támaszt ad, ennek a szoboröntési technikánál volt szerepe, de akár ettől kicsit távolodhatunk is. Keresztbe tett láb, elutasítás, zsebre tett kéz, de közben támaszkodom, eldugom a kezem, tehát nem jattolok, nem parolázok, ezek kijönnek ebből a képből. (hegyi)
értékelés: