Munkák | Page 3 | Látszótér

Szűrés

A barátom basszusgitáros. Jó tíz évvel ezelőtt együtt kezdtünk zenélni, aztán én másfelé fordultam. A felvétel a Zámbó Tamás Group - Thursday Song száma a Boglári Jazz Klubban készült 2008. februárjában.

Itt egy dokumentumfilm -részletet látunk attól függetlenül, hogy a hölgy kis horgolt vállkötőjével jelen van és azt hiszem, hogy nem kell sokat szabadkoznom, hogy én is nagyon szeretem a zenét, a Tilos rádióban többször hallottunk ilyen zenéket, és ez megérint, nekem ugyanakkor mégiscsak az a feladatom, hogy ha egy leckére érkezik egy alkotás, akkor a mozgófilm szabályai szerint kell elemeznem a látottakat. Az én véleményem az, hogy ha már elkészítünk egy leckére egy anyagot, akkor annak kell lennie elejének, végének és olyan követhető ívet kell felépíteni azzal az üzenettel, amit elküldünk, amivel az a célunk, hogy a néző minél közelebb kerüljön az alkotásunkhoz. Ha ez három perces film, akkor is érvényes ez rá. Ez a film nem indokolja formájában azt, hogy egy dadaista neoavantgárd üzenetet képzeljek el. Ez az üzenet egy lenyomat, egy dokumentumfelvétel, de nincs eleje, nincs vége. Várom a következő munkáit Gyulának, szorgalmiként tudunk egy disznót adni, függetlenül attól, hogy az énekesnő szépen énekel. De a két rész, a koncert és az utána következő riport nem szervül jól egymáshoz, ritmusában kettészakad, tehát nem áll össze a film. Rendezetlen az egész, szerkeszd újra. Nagyon örülök neki, nem arról van szó, hogy nem, nekem Szőke Andrásnak egy tök jó fíling, de nem áll össze az egész egy filmmé az osztályfőnök szerint, tessék megszerkeszteni, lezárni. Szőke Andrásnak nagyon tetszik, de Szőke András egy rendezetlen figura. Nem a Szőke mondja ezt, hanem a többiek érdekében mondjuk, hogy újra kell vágni, mert így most szét van esve. (szőke) értékelés:

Narcis magyar, Gyufa spanyol nyelven köszönti az estiskolásokat, Sztivünyt és a Tilos rádiót.

Azt ugye tudni kell, hogy ezt a filmet Gyufa Sztivünynek akarta küldeni, és a pedellus tette ide leckének jóakaratból, mert ez a barátságról szól. Amit nem értünk, függetlenül attól, hogy ez lecke vagy sem, hogy mi a helyzet a céltáblával. Az üzenet őszintesége nagyon vonzó, nagyon nagy szeretettel van megfogalmazva, csak a céltábla, az magyarázatra szorul. Gyufa, segíts. (szőke) értékelés:

Sirály
Fiatal dankasirály

A kép nem rossz, de hiányzik a gyűrű a vízen, és eldöntendő, hogy a madár tükröződése fontos vagy sem - szerintünk fontos - ugyanakkor jobb oldalon lehetett volna még vágni, hogy dekomponáltabb legyen és a madár kiszaladjon a képből. (szőke)
értékelés:

Egy éjszakai lepkészet során készült a kép. A barátomat a 125W Hgli (higanygőz) lámpa világította meg.

Véleményem szerint Gyula teljesíti a feladatot, jól komponálja a kép bal oldalára a barát tűnékeny, szinte szellemfotóját, bármelyik harmadik szem magazinba elmehetne ufóképnek ez a fotó, de ezt csak viccesen próbálom megjegyezni; de csak azért, mert ez azért 3 disznós kép, mert Gyula valódi lénye, a tűnékeny, az álmodozó, azt is mondhatjuk, hogy a szeretetéhesség tökéletesen fogalmazódik meg a képen. Azt is mondhatjuk, hogy ez egy trükk ez az ötlet, de azért tartom jónak a feladatot, mert a feladaton keresztül egy fontos vallomást kapunk Gyulától. Hogy mit gondol a világról, hogy hogyan helyezkedik el ebben a világban, az éjszakában, a természetben, a vidéki helyzetben - és ez egy önvallomás, ami őszintén tükröződik és sokat megtudunk az alkotóról, ha a képpel sokat tudunk együtt lenni, csendben, nyugalomban. (szőke)
értékelés:

Piacon

Ez egy pontatlan kép. Ki a Gyula barátja, a káposzta, vagy a reklámnapernyő, vagy a fiú? A fiú nem emelődik ki, mert a háttér éles és nem az alak, viszont a háttér dús elemkészlete nem teszi lehetővé azt, hogy itt ezt a fordított élességi játékot értelmezhessük. Ha a háttér nyugodt lenne, egyszerű, akkor igen, úgy függetlenedhetne a forma és az elrendezés, akkor azzal, hogy életlenné tettük a kép igazi témáját, létrejönne egy térjáték, állandó előre-hátra mozgásra kényszerítve a nézőt. Ez most nem történik meg. (szőke)

A kép láttán Hegyi és Szőke egy talán elsőre extrémnek tűnő asszociációrál beszélt, mielőtt az értékelésbe fogtak volna, mégpedig a születésről, a szülőcsatornáról. Miért? Ez az embrió meg is jelenik ebben a csatornában. Azt nem lehet eldönteni, hogy éppen a megszületés felé megy, mert éppen a fény ennek a folyosónak a végén van, vagy éppen felénk vissza az álmok birodalmába, de mindenesetre nagyon költői és furcsa ez a kép. Látszólag egyszerű képről van szó, de a falakon lévő ablakok, és egyéb apró utalások mégis egy összetett formai megoldást mutatnak. Ha ez tavaly kerül fel, akár három disznó is lehetne, de ugye idén már a szorgalmira csak egy disznót adhatunk maximum. (szőke)
értékelés:

Munka közben

Egy plein air tájképet, egy őszi hangulatot látunk két ülő figurával, természetfotósokkal. A tőlünk távolabbi részen a fűben egy alakot és hozzánk közelebb egy másik alakot. Mivel a kompozícióban a két figura méreteiből arra gondolhatunk, hogy egyfajta perspektívára utaló kompozíciós rendet próbál kialakítani az alkotó, mégis valami miatt ez nem hangsúlyozódik igazán. Megkockáztatom, hogyha a két figura tekintetében behúznánk ezeket a perspektíva vonalakat, akkor valahogy arra felé utalna, ahová ők néznek és valami élőlényt, madarat fotóznak, mégis azt kell mondjam, hogy annyi minden más is látszódik a képen, hogy ez a térbeli irányultság nem tud letisztultan jelentkezni a képen. A mezei füvek virágai, a füvek megosztják a figyelmet, miközben az ártéri növényzetet is látjuk, de azt nem, hogy ők hova tekintenek. Tehát a vágy titokzatos tárgya nem látszik a képen és mivel ez nem lett pontosan elmondva, így a festői zöldes hangulatok, ritmusok igazából nem pontosítják, hanem szétbillegtetik a kép ritmikáját, ugyanakkor a két figura elhelyezése, jelenléte nem olyan erős, hogy rendbetegye ezt a helyzetet. Az érezhető, hogy a kép jó szándékkal készült, és jó információt tartalmaz, de nem elég sűrített a gondolati üzenet. (szőke)
értékelés:

Álló formátumú képen egy épületbelsőt látunk és látjuk az eget és ezek a különböző felvonó vagy lépcső formák uralják a képet, de ha egy picit hunyorítunk, akkor azt látjuk, hogy rombusz formában a háttér, az ég ilyen dróthálókkal ritmizáltatja a függőleges elrendezést, sőt, a két szélén is ilyen félbevágott rombuszokat látunk, tehát az elsődleges megközelítés egy ritmikai játék, egy kubista gondolatrendszerhez közelítő próbálkozás. De ebbe a képletbe nagyon bezavar a jobb oldali függőleges oldalon a tartóoszlop, vagy szennyvíz levezető vagy csuda tudja mi, és a bal fölső sarokban valami kör alakú építmény darab. Ezek színükben, mivel sokkal határozottabbak és sötétebbek a többinél, nyomják, uralják, törik a kép belső ritmusát, ez a fölső félör forma kifejezetten billenti a képet, uralkodik rajta, ezáltal a rombusz formák ritmikai játéka gyöngül. Valószínűleg a megoldás az lenne, hogy olyan kompozíciót keress, ami ezt a kubista szemléletet még tisztábban képes megjeleníteni. Az út és a szándék nagyon jó. (szőke)
értékelés:

A macskám

Az alvó cica álmában nem nagyon mozog, ezt a kijelentést azért tesszük, mert a fotósnak lényegében könnyebb dolga van egy alvó modellel, mint egy ébren lévővel, különösen, ha állatról van szó. Itt a fotós álló formát választott és ezzel a választással nem értünk egyet, mivel a test metszése miatt olyan, mintha ez a macska szép lassan lecsúszna a lécről, ahol pihen, holott valószínű ez a valóságban nem történt meg, miközben a test alatti és fölötti résznél pedig bőven hagy a fotós teret, tehát saját magát buktatja le, hogy nem ment közel a modellhez, csak szűkre vágta a képet. Ami a fényt illeti, természetes közegben az nem lenne baj, hogy a fülön ilyen erős fény van ha derítéssel a macskára ebből a fényből vissza lenne valamennyi juttatva. (hegyi)
értékelés:

Beszélgetés

Képszerkesztési bajunk van ezzel a képpel, mégpedig az, hogy alul többet kellene hagyni, hogy a történethez legyen úgymond idő odajutni, eljutni, hogy térbe helyeződjön a baráti közösség, mivelhogy ez a megfigyelői pont, ahonnan a néző szemléli az eseményt, igényelné a távolság valós jelenlétét. A fölső horizontnál pedig kinyílik a kép, ami elvonja a nézőt attól, hogy a beszélgető csoportra figyeljen, nem fogja meg, nem segít a fókuszban maradni. Kicsit zavaró a jobb oldali kiégett rész, de ezt helyretehetné a perspektíva. (szőke)
értékelés:

Ez nem feladat, hanem videoüzenet lenne. Karácsonyra küldenék mindenkinek, így természetesen Zsoltnak és Andrásnak is egy üzenetet. Az üzenetet külhonban (Lipcsében) a Nikolai Kirche-ben vettem fel, épp egy karácsonyi koncert próbáján. A video elején látható csillag a környéken híres Herrnhuter-csillag. (Herrnhut a német, cseh, lengyel határnál található település, ahol ezeket a csillagokat a mai napig kézzel készítik.)

Nagyon szépen köszönjük, a pedellussal úgy döntöttünk, hogy nem adunk értékelést a karácsonyi üzenetekhez, egy disznó mindenkit megillet, hogy gondolt ránk és a többiekre és készített valami kedvességet. (szőke-hegyi)

Hajók
Hajók
Kivilágított hajók felvonulása. A hajókon fények elég "nyomott" hagytak a képen, de a hajótest megvilágítására már nem volt elegendő. Az egész mozgás során mintha egy fal képződne. Dinamikusból statikus, ahogy mozgásból állókép.

Mindkét kép másról mesél, itt is a döntésre hívnánk fel a figyelmed, hogy az a te kezedben van, neked kell megtenned, hogy döntesz, mi az, amit használsz és megmutatsz és mi az, amiről lemondasz a másik javára. A második képről kevesebbet tudunk mondani, szép, de kompozíciójában talán lehetne erősebb. Az első kép izgalmasabb, itt azonban azt kell elmondanunk, hogy óvatosnak kell lenni az ilyen fényképekkel, mert könnyen a képeslapoknál találjuk magunkat. Szép például az a fényjáték, ami a vízen adódik a hullámverésből. Szépek a szemlélők arcai, érzékeljük a mozgást is, de maga a mozgó test nincs a képen. Ez alapjában jó lenne, de csak akkor, ha valami érzékeltetné, utalna rá, hogy mi volt, ami elmozgott. Itt ilyen utalás nincs, csak a vízszintes kottacsíkok, érdekes, de talán ha részlet lenne, mint kép izgalmasabb lenne, ha mozgás lecke, akkor meg kellene pici konkrétság a hajóból. (szőke)
értékelés:

Tűz

Ugyanúgy továbbgondolásra érdemesnek tartom, mint az előzőeket, de ha festői szemmel nézzük, és a foltokat nézzük azoknak a ritmikáját, akkor nem kéne belevágni a suhanásba. Nyilván ezt előre nem könnyű megjósolni, de ha türelmesen, figyelmesen szemléled kattintás előtt a performert, akkor előre gondolkodva, fejben készítve egy forgatókönyvet már jobban tudsz majd célozni is, kisebb lesz az esélye annak, hogy lemaradjanak dolgok a képről. (szőke)
értékelés:

Madár

Szerintem ez egy nagyon szép kép, ettől függetlenül lehet, hogy a vízből többet hagyhatnál az alján. Szép a geometrikus kompozíció. (szőke)
értékelés:

Ilyen a vágy?

Tűzzsonglőr látható, akinek az előadásában a vágy több formában jut kifejezésre: tűz és mozgás. (2 in 1, mozgás és vágy lekcék összevonása. Másként, minden yinben van egy kis yang is és fordítva, ahogy akarjátok.)

Mind a két kép szimpatikus, de sokkal erősebbnek érzem az első tűztáncos képet, adott esetben, ha nem csak dokumentumfotóról van szó, hanem ismeretségben van ezekkel a zsonglőrökkel, akkor ezekkel a testekkel kellene dolgozni. Ha van lehetőség a modellekel tovább együttműködni, akkor én drapériákat adnék rájuk, és a fény és formák játékával dolgoznék tovább. Ezt a struktúrát fényfestésnek hívják, van egy ilyen irányzat, sokféle változatban, fix modellekkel, amikor a fénnyel járják körbe a modellt, és így hoznak létre látványt. Ha a vágy kategória szempontjából elemezzük a képeket, akkor a felső kép jobban teljesít, többet mutat ebből, erősebb. Itt is felhívnánk a figyelmet arra, hogy nektek kell dönteni, hogy mit mutattok meg, és nem biztos, hogy a több kép többet mond el adott esetben, mint az egy. (szőke)
értékelés: