Heti megoldás

Női törzs.

"Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó
Ó korzók korza, őrző dunnaorzó"

Elsõ próbálkozás.

Kedves Mó! Ma az utolsó napon szeretném megragadni az alkalmat és azt mondani neked: bocsi. Tök jó témát találtál ki, de tényleg! És úgy sajnálom, hogy nem tudtam érdemben hozzájárulni, pedig olyan aranyos és lelkes volt, ahogyan azt írtad, hogy mély képekre számítasz... Az még hagyján, hogy egész héten téves nyomon voltam, mert nem jól emlékeztem a feladvány szövegére és így a saját lényegem helyett a minden lényegét kajtattam végig, de még csak meg sem találtam, nem tudtam megmutatni. De hogy talán mégse vesszen kárba a téma, akkor legyen ez az én megoldásom: személyiségem fénypontja a félreértés és a világ lényegének keresése és meg nem találása. Ez az utolsó pedig valami olyasmi szeretne lenni, mint egy afféle ön-memento - semmi extra - a leggyűröttebb körülmények között is egésznek, simának maradni. Vagy valami ilyesmi. És tényleg bocsi!

A játék lényege az embernek az a képessége, hogy tükrözze a valóságot, és át is alakítsa azt. A gyermeki játék által a gyermek hatni tud környezetére, az őt körülvevő világra, és közben játékával változást idéz elő a valóságban. A gyermek a valóságot nem úgy tükrözi vissza, ahogy azt mi felnőttek a valóságban tettük.

A jó irány

A feladat értelmében ez most nem nagyon érthető, hogy mi a lényeg. A lényeg az, hogy van egy fa, tehát a természet, a lényeg az, hogy ennek árnyéka van, tehát a pihenés, a lényeg az úton levés, és ez a kis út akar erre utalni, tehát ezzel nem vagyok teljesen tisztában és ezért nem tudom eldönteni, hogy mi az, amiért ezt fényképezted. Ezt úgy értsd, hogy nagyon attraktív ez a fa, az időpont, amikor ezt fényképezed az annyira nem optimális, ezzel azért vártam volna, hogy egy kicsit több fény legyen, nagyon be van bukva ez az egész, gyönyörű lenne, ha egy kicsit lejjebbről lenne megfotózva, gondolom, az ágai nagyon szépen mutatnának, most pont a jellegét veszti el, nem nagyon tudom, hogy mi a magyarázat, úgyhogy várnék tőled erre valamit. (hegyi)

Azon erősen elgondolkodtam, hogy mit vihetsz a kezedben, mire leesett, hogy az a fényképezőgép lehet. Kicsit sötétek is vagyunk, kicsit kontrasztszegények, de ettől függetlenül az a játékosság, ami ebben a figurában megvan, az létrejön a vándorbottal, a tarisznyával, van meséje, de a kivitelezés a tőled megszokott minőség alatt van. Kontrasztosabbá tenném az egészet, de ha ez egy első lecke, akkor erre azt mondom, hogy megadom a kettő csillagot. (hegyi)
értékelés: