Érdekes a helyzet, mivel egy hasonló helyszínen készült hasonló képet küldött be Petneházi Kristóf is, amit a műsoromhoz ki is választottam és ennek okán megjelent a facebookon, ahol elég idétlen vita indult arról, hogy a képen szereplő hajléktalan mennyire elfogadható, amit csinál, mennyi benne a színház és mennyire manipulatív. Nyilván az én véleményemben ebben a kérdésben benne van az az embertelen hozzáállás is, amit a kormány képvisel és aminek okán bűnözővé teszik, aki utcára kényszerül. Szerintem egyikőnk se mondhatja azt, hogy képes lenne utánuk csinálni, mert szerencsénkre nem kell kipróbáljuk ezt. Én azt vallom, nem szabad ítélkeznünk. És szerencsére ezt a képed jól kezeli, bemutat egy helyzetet, nem próbál hangolni sem valami ellen, sem valami mellett. Ez fontos a szociofotónál, hogy az ember próbáljon meg tárgyilagos maradni. Amit a kompozícióról tudok mondani, hogy ha balra lépsz egy lépést, akkor talán benne lehetne a képben a nő teljes figurája, nem maradna le a szoknya, most valahogy túl ki van szorulva a kép szélére. Persze ez amíg a formákba nem vágunk bele jó is lehet, hiszen érzékeltetheti a perifériára kerülést is, de ebben a képkivágásban erre elég, ha a szélhez közel van. A másik a tónus, én picit kevésbé venném líraira a tónusrendet, keményebb és valamivel világosabb beállítást használnék. (hegyi)
értékelés: