Anélkül, hogy bármit olvastam volna a leiratból, a képen van egy szomorúság, egy múltba tekintő fátyol. Nehezen tudnám megfogalmazni, hogy mitől, nem valószínű, hogy a vignettálástól vagy a tónusoktól, talán inkább a fények, vagy a gesztus, mert hát az arc nagyon sokat elmond. Olyan érzés az egész, mint amikor az ember hagy elmenni valakit messzire és már nem akarja a búcsúzást, mert azon már túl vannak. Már nem akar egy utolsó ölelést vagy egy baráti kézfogást, és valaki ott van a a társaságból és azt mondja, hogy de hát csináljunk még egy búcsúfotót, és akkor ilyen kelletlenül egy kicsit odaáll, és adja magát ehhez, de próbálja magát megóvni az érzelmektől. És persze az arca az mindent elárul. Nagyon erős ez az üzenet. Amivel persze sok mindent nem lehet csinálni, az a rendszám, mert nyilvánvaló, hogy nem akarunk rendszámot mutatni, de valamit mutatni kell. Abban nem vagyok biztos, hogy ez a Bömbi felirat a legjobb megoldás, talán azért nem, mert visszaránt ebből az érzelmi hatásból, amiben vagyunk és olyan túlságosan tárgyias. Lehet, hogy elég lett volna életlenné tenni azokat a betűket és számokat, amik a rendszámon vannak, nem tudom. Vagy talán még jobb lett volna, ha már ugye belenyúlunk photoshoppal, akkor inkább sötétre takarjuk ki mintha nem lenne odatéve semmi, mint egy üres rendszámtartókeret. Vagy talán a fénykép elkészítésekor azt a rendszámot ki lehetett volna onnan venni, még az is lehet, hogy jobb lenne egy rendszám nélküli autó. Ez az egy, ami zavar. Hogyha letakarod a kezeddel magát a rendszámot, sokkal dinamikusabbá válik a kapcsolat, mintha nem volna odaírva semmi. Túl tömzsik, túl nagyok a betűk, még az is lehet, hogy ha fehéren hagyod, az is elég. Hát ezzel érdemes lenne kísérletezni, hogy melyik lenne a hatásosabb. De abszolút érzem azt a kapcsolódást, amiről ez a lecke szól, úgyhogy megvan a 3 csillag és megvan a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés:    

Próbáltam telefonos segítséget is igénybe venni, és a közönség segítségét is kértem, nem tudok ezzel a képcímmel teljesen azonosulni, mert nem értem, hogy ez most hogy jön ide. Lehet, hogy ha ebből a moziból láttam volna akár egy részt is, akkor érteném, hogy mi van, de nem láttam, nekem ez nem tartozik hozzá ahhoz a kulturális minimumhoz, amivel rendelkezem, a portré viszont jó. Jó a fű, jó a háttérben ez az egész. Ha jól sejtem, akkor ez valahol a Deák tér és környékén lehet, talán ez a volt Merlin színház. Jó a helyszín, vagány ez a kalap, jó a sál, és a tekintet mindent visz, abban benne van az összes bizalmatlanság, remélem, ez majd eltűnik. Itt is óvatosan megjegyzem ezt az Anide jelzést, azt ne tegyük rá még így se, mert az olyan, mintha ott valami szöszmösz lenne, ami nem kéne oda. A kép maga mindent visz nálam. Kicsit próbálj a képpel beszélni, és ne a képről, a kép el fog mondani mindent, ez a kép is elmond. Talán kevésbé kellene a címmel bajlódni. (hegyi)
értékelés: