Békesség

"Milyen ritka egy meghitt beszélgetés! Egy csendes óra. Egy nyugodt nap. Külső erők rángatnak állandóan, s te függsz tőlük. Így élünk." - Müller Péter

Ami a kajafotónál megengedhető, nevezetesen, hogy a teret átformáljuk egy új belső konstrukció szerint, az egy tájkép esetében bajos. A horizontról beszélek. Annak egyenesnek kellene lennie, annál is inkább, mert a kép alapvetően hangulatos, kár érte, hogy elbillent. (hegyi)

Egy kis finomság

Szívesen leírnám a receptjét, de a barátom mindig csak érzésből főz, nem recept alapján, így hát ez örökké titok marad, hogy hogyan is készül :) Mellesleg fantasztikusan finom volt. :)

Örülök annak, hogy visszatértél és remélem, hogy lesz folytatás is. Az ételfotó olyan, mint az étel recept. Nem mindig tudja az ember pontosan, hogy is jutott a végeredményig, de a kész kép, mint a vacsora, lehet finom. Csak az a helyzet, hogy míg az ember otthon főzve nagyon toleráns, hiszen aki főz neki, az a kedvében akar járni, tehát nem kritizálunk, addig egy étteremben nap nap után újra meg kell történnie a csodának, egy adott ételt ugyanúgy meg kell tudni ismételni másnap is. Miért mondom ezt? Mert ennél a képnél hoztál egy döntést, hogy elforgatod a valóságot, ezzel sokszor élnek a kajafotóknál, mert így új belső történet állhat elő, de ezt nem lehet mindig alkalmazni. Értem, hogy a szentségtörésben van humor és én is belekomponáltam volna, de az étel kupacának nem szabad emiatt ennyire szélre sodródnia, mert a néző attól fog tartani, hogy kiborul az egész, és ez ellentétben van azzal, hogy az étkezés alapvetően meghitt és relaxált helyzet. Várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Elmélkedés

Elmélkedés

Ez egy régebbi kép...

Szeretem! Ez egy bevállalós, vagány kép. Értem én, hogy várod a többieket, nem nagyon nézel ránk, még a kezdetén vagyunk egy kapcsolatnak, úgyhogy itt integetek, hogy hahó, hahó, majd vegyél minket is észre, de ettől függetlenül ez egy 3 csillagos leckemegoldás. Én ennek nagyon örülök, azért, mert keresetlen, tehát nincsen túldumálva, nincs vacakolás, arról szól a dolog, amit itt látnunk kell. Bizony, bizony, van egy lány, aki vagányul várja a haverokat a híd alatt, és én ennek nagyon örülök. Annak meg kifejezetten, hogy bár nagyon nagy szünetekkel jöttek itt eddig a munkák, de megint jelentkezel nálunk, és én remélem, hogy ez most már egy tartósabb munkafolyamat lesz, és nem egy év kihagyás jön a következő képpel, mert volna értelme ezzel foglalkozni szerintem. (hegyi)
értékelés:    

búcsú

búcsú

"Elengedni nem könnyű. Művészet. Csak érzéssel, csak lélekkel lehet. Semmi köze az elméhez, a gondolatokhoz. Csak a szívhez van köze."

Én

Én

Alexandra, ez egy jó kis portré lett, függetlenül attól, hogy nagyon furcsa színvilágban tartod az egészet, nyilvánvaló, hogy ez egy effekt a számítógépeden, de el tudom fogadni. Mindazzal együtt, hogy van egy nagyon furcsa élménye ennek a vörös és lila színnek, tessék utánanézni annak, hogy milyen érzelmi hangulatokat kapcsolnak be az egyes színek, az Estiklopédián ez szerintem megtalálható. Azért mondom ezt, mert a vörösnek is egy egészen más ritmusa van, meg a lilának is, meg a kéknek is, az egyik a tűz, a vágy, a szexualitás, az öröm, és ahogy megyünk a lila felé, ez mind elkezd egy ilyen éteri, vallásos, ezoterikus irányba elmozdulni. Így azt érzem – ráadásul a háttérben a sárga, ami a remény, a ráció -, hogy nagyon érdekes, hogy ezeket a nagyon határozott színeket pakoltad ide fel magaddal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy ez az útkeresésről is szól, és ez az útkeresés ebben a formavilágban abszolút jól értelmezhető. Szépek a ritmusok, függetlenül attól, hogy minden ív kimegy egy kicsit a képhatárból, de aztán valahogy mégiscsak visszatér, és újból megkapjuk (elsősorban itt a haj íveire gondolok), úgyhogy ez egy jó ötlet. (hegyi)
értékelés:    

legs

legs

Először is, köszöntünk a Látszótéren, az egy fontos dolog, hogy határozott jelenlétet képvisel az a kép, amit látunk. Aki tud idegen nyelven, az tudja, hogy ez lábakat jelent, és itt látunk három lábat is, ebből kettő a tiéd, egy pedig valami szekrény lába. Jó ez a ritmus, jó az, ahogy elfordul ez az egész, van ebben valami bábfigura, vagy rajzfilmjelenetszerű hatás is. Egy jó iránynak tartom azt is, hogy egy viszonylag bátor képet kapunk, ami egy jó start. Én azt kérném, kedves Alexandra, hogy bátran küldd a többi képedet is. Köszönöm szépen. (hegyi)
értékelés: