Gyerekkorom kádban telt, dohogó bádogkálya mellett, félelmetes forróság és hideg egyszerre, bele fogok fulladni, fel fog robbanni, egyszer biztos kizúdul a tűz onnan bentről. Aztán kamaszkorom kádjai, olvasás, rádióhallgatás, ázás. Az új ház új kádat hozott, spórolni kellett a hellyel, nem lett kényelmes igazán, és én is nőttem, terebélyesedtem, így maradt a zuhany, a szükségmegoldás. ma kipróbáltam újra a kédat, fürdősó, könyv, minden kellék. Belemerültem, lemerültem, merültem.

Kivételesen színesben, mobillal.

Az új szék elfoglalása vasárnap délelőtti pihenésre. 

Fél hét, az állatoknak enni kell adni, a híradót nézni kell, kötött a program.