Kedves Balázs, ez egy jó irány, csak arra figyelj oda, hogy a tónusokkal mit kezdesz. Ugyanis most az állnál, az ajkaknál, az orrcimpáknál olyan mértékű a túlvilágítás, hogy elmeszelődik az egész, miközben a hajnál meg csak két ilyen ki szarvacskát hagytál meg magadnak. Tehát túl erős az átmenet, túl direkt a fény. Valamennyit kellene még ezen változtatni. Az sem ártana, ha kicsit közelebb hoznád ezt a lámpát, és akkor a tekintetből is megmaradna valamennyi. Nem árt, ha úgymond végigrajzoljuk azt a fejformát. Ez egy grafikai ügy, azt ne felejtsük el, és nem biztos, hogy rossz, hogyha ezzel még dolgozunk. Van ebben egy önvallomás jelleg, azért azt lássuk be, mert ez az alulról fényképezés ebben a surlófényben kevés embernek előnyös, úgyhogy valami büntetésféle, vagy ilyen fenyegetettség érzet van ebben. Megvan a 3 csillag, és a leckemegoldás is, de dolgozzunk még ezzel a leckével, jó? (hegyi)
értékelés:
Sziasztok! Köszönöm a lehetőséget, hogy a közösség tagja lehetek. Azért választottam a tanulás témát mert még csak 16 éves, gimnazista volnék, és a tanulás elég sok időt elvesz az életemből.
Egy erős megoldást kapunk, öröm, hogy nekifogsz az önképeknek is. Technikailag két dologra szeretném felhívni a figyelmed. Az utólagos élesítéssel valamit lehet javítani azon, hogyha valami bemozdult vagy életlen, de ennek azért megvan az ára. Mégpedig az, hogy szellemképes lesz a tónusváltásoknak a határa, mint ami itt a könyv lapjainál megfigyelhető vagy akár a füzet vonalainál. Tehát, hogy ott létrejönnek olyan tónustörések, amik érdekesek. Valószínű, hogy életkorodból adódóan te azt a kort vizuálisan nem élted meg, amikor még a szobában a szekrény tetejére voltak téve ezek az antennák és ahhoz, hogy viszonylag nézhető minőségben nézzél tévét, ahhoz az egész család kellett, mert minimum két ember kellett, aki ezt állítgatta, az anya meg a gyerek állítgatta, apa meg kiabált, hogy mikor lesz ez jó. Ugyanezt el lehetett követni a tetőn is forgatva az antennát és aztán ebből aztán érdekes szituációk voltak. A hétvégéket az elég érdekesen tudta ez színezni, amikor ment az üvöltés, hogy most jó, hogy gyere már le, már megint elcseszted, szóval ezek szociografikusan érdekes kalligráfiák. Ezt az élményt hozza, amikor szellemképes lesz valami. Ezt azért fontos elmondanom, mert ez a következőkre igaz, ha elkezdünk itt dolgozni, akkor érdemes a technikában erre figyelni. A ritmus jó, a kompozícióval abszolút egyetértek, az üzenet is érthető tehát tulajdonképpen minden rendben van. Az nem tudom, mi az a kék dezodor vagy micsoda, ami ott a fényre van téve, azt nem teljesen értem, annak a szerepével nem vagyok tisztában, de minden más egyéb a helyén van. Én úgy gondolom, megvan a három csillag, személyes az üzenet, a leckemegoldás is megvan és várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés:
Örülök, hogy újra töltesz fel hozzánk munkát. Mielőtt nekifognék az elemzésének, szeretném elmondani, hogy reménykedem abban, hogy ez már egy folyamatosabb jelenlét lesz. Határozott képi világgal rendelkező embernek gondollak, másrészt viszont nagyon szeretném, ha az első három leckére is küldenél képet. Az első három lecke a bemutatkozás. Ez itt egy közösség, amiben nem csak a képeink és a nem csak a nevünk van jelen, hanem mi magunk is. A többiek is úgy fognak tudni magukhoz közelebb engedni, könnyebben reagálni rád, ha láthatnak is. Tehát nem véletlen az az első három lecke, ami a bemutatkozás leckéje is; nem csak az önportréké. Ami a képet illeti, érdekes fénytani helyzetet figyeltél meg. Nagyon jó ahogy földereng, fölsejlik ez az arc és tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam (gondolom ez egy kerámia lehet), ez a maszk kellőképpen sejtelmes is ahhoz, hogy fotóra kerülhessen. Ami most ebben a képben kérdés, az pontosan a maszk mögötti világ, mégpedig az, hogy mi ott mi történik. A maszk részét látjuk, vagy valaki mögé bújt, valami technikai dolog van? Tehát valamiért a szemnél a háttérben létrejön egyfajta üzenet, de nem nagyon jól érthető. Ez a képnek vagy ennek a tárgynak a része, esetleg egy másfajta formai irány? Erre most ez a kép nem ad biztonsággal választ. A másik dolog ami számomra kérdéses, hogy vannak úgymond teljesen fehérben megjelenő pontok a képen. Ezek a pontok olyanok, mintha egy analóg technikával készült képen lennének, a nagyításnál porszem került volna a negatívra és ez által ahol nem jut át a fény, kifehéredik az a rész. Például ilyen hatást érzek ebben az orrhegyénél, a szemeknél, a szájnál nem is egy, az orrlyukaknál. Ezek a kis pontocskák egyrészt izgágává, nyugtalanná teszik ezt az egészet, másrészt inkább hibaként jelennek meg, mint képalkotó elemként. Tehát az utómunkánál, ami nagyon gondos utómunkának tűnik, ami a kép hátterét illeti, érdemes lenne ezzel is foglalkozni. Meghozni azt a döntést, hogy a valósághoz képest - mert én elfogadom, hogy ez a valóságban a világítás becsillanása -, szükség van-e erre a képen, hozzáad-e ez bármit az értelmezéshez, vagy elviszi a figyelmet. Én most úgy ítélem meg, hogy ez utóbbiról van szó. És ha ez így van, akkor érdemes ezeket kiretusálni. Mint tárgyfotó el tudom fogadni, de azt azért tegyük hozzá, hogy nagyon erős a jelenléte ennek a maszknak. Tálcán kínálja, hogy ez valami üzenetet közvetítsen felénk. Nem csak, mint tárgyfotó, hanem mint tárgy is speciális és nehezen tud a néző saját élményt hozzá felhozni. Tehát magyarán, valami plusz hiányzik még belőle amitől ez személyes lesz, amitől értem, hogy miért lett ez lefotózva. (hegyi)
értékelés:
Kedves Balázs, a következőt tudom mondani: jó ez a vörös a vörösön, de ehhez nem jó a barna tányér, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mibe teszed bele, lehet valami hasonlóan vörös őrülettel megfogni ezt az egészet, szétszórni a szemeket, de beleteheted egy kékbe, egy sárgába, tehát a színdinamikával elkezdhetsz dolgozni, és akkor majd meglátod, hogy mit hoz ez ki. Ez a barnás szín, ez a műháncs tányér lehozza a képet abból a magasságból, ahol lehetne. Kedves Balázs, még valami: várom az első három leckét. Nem csak én, hanem a többiek is. Azért van az első három lecke, mert azzal köszönsz ide be hozzánk, az a bemutatkozásod. Nem véletlen, hogy azzal kezdünk, mert ha belépsz egy társaságba, akkor kell mondani, hogy „Sziasztok, én vagyok Balázs, így nézek ki”. Ezt helyettesíti nálunk az első három lecke, ami emellett önismereti dolog is. Jó lenne most már az első három leckére is kapni képeket, nem csak a nagyobb számú leckékhez bedobálni a melókat, hogy tudjunk kommunikálni. Várom az első három leckére a megoldást, kérlek, hogy most azzal folytasd, erre pedig kérnék ismétlést másik tányérral. (hegyi)
Nagyon szép az óra, nagyon szépen megtaláltál egy fényviszonyt, finomak a fények, a játékok. Az óra láncával én valamit kezdtem volna. Azáltal, hogy ő is kifut a képből, a keret is kifut, az óra is megcsúszik kifelé, ettől az egész nekem olyan, mintha nem lenne a helyén. Ezt az érzetet lehetne visszahozni azzal, ha ezt a láncot valahogy a kép fölső harmadában mozgatnád még egy kicsit, és nem hagynád, hogy a kép jobb oldalán elkanyarodva kiszaladjon a képből. Jó a gesztus egyébként, ez egy három csillagos kép. Várjuk az első három leckére, a bemutatkozásra is a munkáid! (hegyi)
értékelés:
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Hozzászólások
Iványi Gabriella
2024. 12. 22. - 16:31
Kedves Zsófi, december 26-án nekem is lesz búcsúadásom a rádióban, amihez ezt a fotód választottam…
Török József
2024. 12. 22. - 15:04
A Látszótér Rádió utolsó, Az adásvezető voltam című műsorához, melynek premierjére 2024. december…
Aureliano
2024. 12. 21. - 11:50
Jóska szeretettel konferálja az elköszönő műsorkészítő, Aureliano Első adását -Az idő illúzió, az…
Bach Viktória
2024. 12. 19. - 11:00
20:12:40 ‹Zsolt› kocek kb nálunk nőtt fel. 20:12:46 * miles quit (timeout) 20:12:58 ‹Pádi› én is a…
Aureliano
2024. 12. 18. - 22:06
Boch: -Ez jó volt, ez a teretlátok. Énekelni fogsz, gg? szeretnéd csak. Hegedül. Nem én hegedülök.…