Ez a kép a nem értem dobozba került nálam. Nem értem a tónusait, a képkivágatot, mert nem áll össze többé, mint ami látható, szikkadt földön képbe lógó bakancs. Oké, de mi volt ezzel a cél? Ha a cím szerint fejtem meg, akkor valamiféle határt kéne lássak bele, de sem fizikailag, sem érzelmileg ezt a határt nem érzékelem, valószínű a szűkre vágott komponálás miatt maradt le az, amit te amúgy ott láttál, csak nem került a képre. (hegyi)

Türelmes ember vagy azt hiszem, ezt bizonyítják a képek és jó azt látni, hogy valaki képes pepecselni. Fontos. Nem csak, mert türelemerősítő, hanem mert a "szülés" közben sok minden óhatatlanul is bejön, mint tapasztalás. Nekem ebből amúgy az első kép a legizgalmasabb fotográfiai értelemben. Ott van értelme a vállszíjnak - amit amúgy én egy tök felesleges ügynek tartok, tudom, az okosok majd mondják, hogy de véd a leejtéstől és a többi és a többi, és ez egy bazi nagy képnél igaz is lehet, bár inkább a turista szempont a valós, hogy kevésbé rabolják el talán, de én inkább karpánt párti vagyok, ha már valami kell a képre, mert a tapasztalás az, hogy a legrosszabbkor tud belelógni a képmezőbe, az optika elé, akárhogy, és az ismételhetetlen károkat okozhat. Na de jó a sorozat, az elsőre voksolok, érdekes lehet egy önkép sorozat is. (hegyi)