Korcsolyázók

Korcsolyázók

Hát András, most valami lesújtó dolgot kell, hogy mondjak neked: az utóbbi idők legjobb képét küldted be. Úgyhogy innen szép nyerni. Én nagyon szeretem ezt az egészet azért, mert van egy kortalansága és nem csak amiatt, hogy ez a ködös idő az egésznek egy természetes vignettálást ad felül, hanem azért is, hogy azok a mikromozgások, amik létrejönnek, azok nagyon jótékonyan hatnak erre a hangulatra. Olyan, mint egy Chopin darab, egy kis futam a zongorán. Nagyon emberi, humánus, szerethető mesetörténet. Szerintem erre a képre büszke lehetsz. (hegyi)

Erzsébet-kilátó

Erzsébet-kilátó

Nagyon szép ez a kép, nyugalmas, miközben alul ezek a rezgések, amit a deres fák okoz(hat)nak, eléggé nyüzsgőek és izgágák, de mégis helyrebillenti az egyensúlyt az, hogy ennyire messzire a végtelenbe ellátunk. Ebből a méretből ezt nehéz megítélni, ha nagyobb méretben látnám, például kint lenne a falon, akkor kevésbé zavarna ez az élesítés, ami ezen rajta van. Én megfontoltam volna, hogy muszáj-e ezt az élesítést véghez vinni. Attól még meglenne a dolognak a ritmusa, viszont kevésbé kaparna, kevésbé karmolna, tehát a tónusátmenetek nyugtalansága, vibrálása nem lenne ennyire jelentős. (hegyi)

Vonatos szelfi v2

Vonatos szelfi v2

Változtattam a kivágáson, a jobb oldalról levágtam a zavaró elemeket.

Azt hiszem, hogy jó lett a változtatásod, örülök, hogy kipróbáltad, hogy mi lesz, ha vágsz belőle, szerintem jót tett a képnek. Talán még annyit hozzátennék, hogy a kép határánál van egy ablakdarab, aminél érdemes lenne még annyit kipróbálni, hogy nem a sötét forma lenne az, amivel zársz, hanem egy világos, tehát maga az ablakkeret. Akkor nem indul ott újra valami, nem furdal a kíváncsiság, hogy ott mi lehet. Tudom, ez hülyén hangozhat, de az ember mindig keresi ezeknek a formáknak a befejezését vagy értelmét és ha lezárod, akkor nincs ez a nyugtalanság, akkor jobban tud az ember koncentrálni rád. De lényegében jó kép. (hegyi)

nyájőrző v2

nyájőrző v2

Azt nem tudom biztosan beazonosítani, hogy milyen nyáj, talán valami barikák vannak ott a fák között, de nem annyira jellemzően és hát nem is az őrzés most az a pillanat, amit most látok, hanem az ahogy a kutya, valószínűleg attól, hogy megneszelte a te jelenlétedet, elkezdi keresni a zajnak a forrását, hogy jó ember vagy rossz ember, futni, menekülni kell vagy harapni, mintha éppen azon lamentálna a kutyus, hogy mitévő legyen. Ebben az értelemben ez izgalmas, de abban az esetben, ha ez egy nyájőrzésről szól és azt akarnád megmutatni, akkor azt mondom, hogy érdemes lett volna máshonnan megfotózni ezt, mert most ezek a kis állatkák, akiket ő őriz, jelentéktelenné váltak hozzá képest. Úgy forgattam volna a kamerát, hogy többet kapjak abból a nyájból, amit őriz a kutya és akkor én is, mint néző a feladatra tudok koncentrálni. (hegyi)

Nyájőrző

Nyájőrző

Kedves András, ez egy nagyon érzékletes póz, egy igazán beszédes tekintet, gesztus, ez erénye a képnek. Amit nem értek, miért állóban készült? Fenn nekem nem nagyon fontos amit látok, míg oldalt lehetne tágabb, segítene az értelmezésben, nem szorulna ennyire a képszélre az állat. Talán ennyi, amit máshogy csinálnék. (hegyi)

Fehér ló

Fehér ló

Érdekes, megint a jobb széllel van bajom. Azzal, ahogy a kerítés mellett hagyod, hogy résnyire kinyíljon a tér. Enélkül kompakt, feszes lenne, így most az ott nekem lötyög. Kiváló, ahogy a lovon használod a tónusokat. Én viszont nem használnám ezt az utómunka életlenítést, mert amiatt idegen, hogy a valóságban ilyen élesség itt nem állhat elő, hogy a ló előtt a kerítés éles, a ló is elég sokáig éles, de balra a kerítés már nem éles, azaz lebukik az, hogy egy cirkuláris életlenítő filterrel van dolgunk. Nem kell, bízz magadban, hogy elég, ahogy ezt megcsináltad enélkül is, elég a tónusokkal emelni ki a lovat, nem kell erre erősíteni ezzel még. (hegyi)

Önportré

Önportré

NA, ez egy jó önportré, van benne némi színpadias, de épp csak annyi, amennyi még nem zavaró - persze az ember saját magával nehezebben néz szembe frontálisan, ezt segíthet megélni az, ha félprofilból vagyunk, ezt elfogadom. Amivel bajom van, nem sok, de akad, az a képhatár a jobb oldalon. Ott véget ér a kocsi és nem a kocsi vége a képhatár, hanem elkezdődik a mögötte lévő tér is, ez ott zavaró, ahogy az égre se nagyon van szükség. Ha ezeket levágod, vagy a kamerát úgy állítod, hogy ezek ne legyenek benne, feszesebb, erősebb kompozíciót kapsz. Ami viszont abszolút pozitív, hogy jól bánsz a tónusokkal, a színekkel, a mélységélességgel is, látszik, hogy van benne gyakorlatod és az is, hogy érzéked is van hozzá. (hegyi)

Két kézzel, egy kézzel, kéz nélkül...

Két kézzel, egy kézzel, kéz nélkül...

Érdekes, mert erről a képről nekem valamiért a Társas játék című HBO-s sorozat jut eszembe, ott központi a bicaj, és a problémák egy része is eköré csoportosul. Van ritmusa, benne van a sebesség is, talán állóban még jobban benne lenne, de ez nem baj, így is tetszik, szóval ahogy az előbb írtam, várom a folytatást! (hegyi)

LÖKÉS

LÖKÉS

Sziasztok! A mozgás érzékeltetése lenne a célom a képpel. Azért a mozgás mert jó témának találom és technikailag is fontosnak tartom.

Üdv a Téren András, ez egy jó bemutatkozás, érthető, felismerhető, átélhető, az emberek nagy többsége játszott már ilyet, vagy látott legalább, tehát megvan a feeling, az meg majd kiderül, ha küldöd a képeid magadról, hogy mennyiben valós, hogy ennyire a verseny, a játék, a kihívás a központi az életedben. A mozgáshoz se rossz megoldás, benne van, bár ahhoz picivel több kéne abban az irányban, amerre mozog a golyó. Várom a képeid, küldj, hajrá, dolgozz, főleg az első három leckével. (hegyi)