Azt többször mondtam, hogy érdemes megfigyelni, letakarni először a szemet, utána a szájat, hogy ugyanarról beszél-e a szem és a száj. Most ez, amit látok a képen sok mindenről mesél, de a nosztalgiáról nekem nem. Azért nem, mert az összeszorított száj, a pengeszáj inkább belső feszültséget tükröz, mintsem valami nyugalmas, merengő állapotot. A szemed beszélhet nagyjából erről, ha akarom, de nem értem ezt a szájtartást, nem értem mit akarsz. Kicsit föl vannak az arc zacskói is fújva, valami belső túlnyomás is van, és ezt szorítod össze a szájjal, ez olyan mint amikor visszafogod a kilégzésedet, valamilyen helyzetben azt mondjuk, hogy „a fenébe”. Nekem ez nem egy nyugalmas helyzet. A másik dolog pedig a szín: ezzel a vöröses-naranccsal nem nagyon tudok mit kezdeni, főleg úgy nem, hogy a környezet egy abszolút halott, szürke környezet. Gergő, kérnék erre valami választ, mert ezzel nem tudok mit kezdeni. Ha elfelejtem azt, hogy mit akartál a címmel, akkor sem, mert nagy az ellentét: a testpóz, a száj, a szem most három külön dolog. Az egyik egy vagány, kicsit félprofilos mozdulat, a másik feszültség, a harmadik pedig merengés. Jó lenne, ha ezek egy irányba mutatnának. Ismétlés. (hegyi)

Azért jó ez a kép, mert egyszerű és mert épp emiatt jó alap ahhoz, hogy a világításról beszéljünk. Az egyik alap igazság, hogy a világosabb tónusú részleteket közelebb, a sötéteket távolabb érezzük magunktól. Ez az alapja a sík felületen történő térbeli ábrázolásnak. A másik az anatómia. Melyik testrész hol helyezkedik el, mindezt hogyan lehet jól térben megmutatni. Itt most ha megfigyeled, a mutatóujjad a legvilágosabb. Ki is van égve, azaz elvesztette térbeliségét amiatt, hogy szinte a teljes felülete a fehérhez közeli tartományban van. Ehhez képest a hüvelykujjad, ami előrébb van térben, mégis erősen sötétebb, ebből az adódik, hogy furcsán a mutatóujjra kerül a hangsúly. Ha azt is figyelembe veszed, hogy ez ugyanannak az embernek a keze, akkor érted, miért kell a világítással foglalkozni, hiszen most olyan, mintha a mutatóujj egy gyereké lenne, a hüvelyk pedig egy melósé. Ráadásul valaminek az árnyéka még bele is vág az ujjba. És ez csak a kéz. Ha a hátteret is megnézed, ott is van a polcon valami doboz, ami világít, meg valami kütyü is - azaz a környezetet is rendezni kell ahhoz, hogy ne vigye el a tekintetet a fő témának szánt formákról valami. Ez nem jelenti, hogy nullára kell sterilizálni mindent, de rangsort kell felállítani, mi mennyire fontos, és ezt kell erősíteni fényekkel, élességgel, kompozícióval. Visszaadom ismétlésre. (hegyi)

Ez is a gyerekkor, a félelem, a sötét és mindaz, ami a felnőttek világából megmagyarázatlanul maradt, az esték egyedül, amin a maci se segített. Másnap suli, és a fene se tudja, hogy minden benn van-e a táskában, de nem kelek fel, nem merek, mert sötét van. És hát igen, a méredzkedés, persze dátummal, és már elérem a villanykapcsolót, már egyedül is tudok közlekedni a lakásban. Jó ez, a kék is, hangulat megvan. (hegyi)
értékelés:    

Jó az ötlet, bár mesterkéltnek érzem a felemás lukas zoknit, ettől komolytalan lesz a megoldás, olyan tortadobálós poén ez. És ha már megtervezted a teret, amit helyeslek, akkor a gurulós székre is kellett volna figyelni, mert az ott most civil, kilóg az egészből. Szóval nem tudom, lehet olyat, hogy ennek újra nekifuss? Jó lenne. (hegyi)

Na, ez jobb, sokkal jobb! Egyetlen megjegyzés, hogy ha hagyjatok, akkor egy kis fordítás kéne a fejre, hiszen ha elegem van, ha mennék, vagy ha taszítok, akkor már a fejem fordítani kezdem, hiszen akkor már nem akarom látni, elegem van. De a kép jó, tetszik. Kérek egy ismétlést, megérné. Tegyél bele még dinamikát! (hegyi)

Azt hittem hirtelen, hogy mi vagyunk ilyen ijesztőek. Jó a gesztus, és benne van amit mondani akarsz, amire majd figyelj, az a tónusrend. Lehet, hogy a monitort kéne kalibrálni, de most nagyon az alsó tartományokra koncentrálsz, ettől viszont olyan koszos hatása lesz a képnek. Megvan a 3 csillag és az osztály is, de kérek még önképeket. (hegyi)
értékelés:    

Cilike, a féltestű macska nappali vadászatra indul, de a park gondozója elvitte az egeret, így Cilikében lefagyott a windows. Kb. ez, ami a képről lejön, és mindez annak köszönhető, hogy azzal, hogy álló formát választasz, kizártad azt, ami történhetne a képen, akkor is, ha rajta volt, akkor is, ha nem, mert a macska túlnéz a képhatáron és ráadásul szegény el is lett vágva. Néz valamit, ez világos, de mit? Mindegy? Akkor oké, legyen, ábrázoljuk a macska szobrát, de akkor legyen rajta a macska egészben, és akkor lehet azzal feszíteni a képen, hogy kitoljuk a képhatáron kívülre, mintegy dekomponálva azt, amit nézhet. Így viszont ez egy durvára vágott kép, ráadásul még az is lehet, hogy a macskának nincs hátul folytatása. :) (hegyi)