Erik Satie-t említed, Erik Satie tényleg zseniális, az, hogy ez fogadott téged, a leiratból elfogadom, értem, oké, de ha Satie elég jó neked, hogy módosítson a tudatodon, akkor ahhoz is elég bátorságot kell adjon, hogy belenyúlj ebbe a dologba. Mindent közelebb kellett volna hozni. Tehát közelebb hozod a kis küblit, jobban látom a szál zellert. Közelebb hozod a nagy ibriket az arany szélével és kitakarítod belőle a koszt, és forgatsz azon a hagymán, akkor látom a hagymát. És közelebb azt a medvehagymát, hogy éljen és akkor ez működhet. Még több időt kell magadnak hagyni arra, hogy egy ilyen rácsodálkozás után használd az ösztöneidet, és kezdj el dolgozni úgy, hogy közben ne feledkezz meg arról, hogy vannak alapszabályok, például a koszokat kiszedjük, ez fontos lenne. (hegyi)

Itt kutatom, hogy hol vagy te, valószínűleg valahol ott a kotróban tükröződhetsz, ha jól sejtem, de azért ezt önarcképnek kevésbé fogadnám el, az egy más kérdés, hogy téged - ez már a 365 alatt kiderült - érdekelnek ezek a régi masinák, és ennek örülök, mert magam is ebbe a csoportba tartozom, aki szereti a gépeket. Egyébként ez egy érdekes kép, ha egy kicsit vársz még és az a galamb kijön a fényre, akkor még jobb lenne. Ezek azok az apró nüanszok, amikre figyelnie kell a fotósnak és megint az a baj, mint az előző képednél, ahol ennyi vízszintes és függőleges van ott tessék már úgy állni, hogy ne dőljön-boruljon az egész, ez megoldható, mert most kifordítva skurcban fotóztad ezt, tessék erre odafigyelni, mert kezecskédre csak, hogyha ennyire csálé egy építésznek a fotója. Én értem, hogy neked a fejedben ez egyenes lesz meg a struktúrát, de a nézőnek is egyenesen kell látszódnia, különben csak egy képi jegyzet marad. (hegyi)

Azt kérdezed, hogy mennyire sikerült a képet olvashatóvá tenni, hát, most én ott vagyok bajban, hogy nem tudom, mi akart lenni a "kerek három", mert egyébként maga a dolog az tetszene, de azért lehetett volna sokkal feszesebbre exponálni, ráadásul eléggé zavaró, hogy hátra dől a fal, tehát itt a perspektívát érdemes lett volna beállítani. Ha ez egy állványon levő gép, akkor azt könnyebb, ha valami egyéb házi praktikával tudtad csak letenni a gépet, akkor érthetőbb, hogy miért borul el ennyire, de az meg utómunkában korrigálható. Ennél jobban zavar az, hogy maga a tömegelhelyezés azt igényelné, hogy fönt legalább két ujjnyival, de másféllel biztosan kevesebb legyen és egy ujjnyival kevesebb lehetne jobb oldalon is és akkor egy feszes ritmust kapna a kapcsoló, a lámpa és te. Most ez kigyengül, főképpen fölfelé és ott van az a háromszög forma a jobb felső sarokban, ami szintén nem annyira fontos. Beszéljünk még erről, mert engem érdekelne, hogy mi a megfejtés, ennél nem tudok sokkal többet, ha akarom, akkor óramutató, de hát nem tudom, szóval valami még ebből hiányzik, hogy tényleg el tudjam olvasni. (hegyi)

Ez egy jó önportré, még az is jó, hogy kimozgattad a megszokott formából, ad neki egyfajta dinamikát, persze azon lehet vitatkozni, hogy mi legyen a füllel, de engem annyira nem zavar, hogy belevágtál. A tekintet ugyanis őszinte és beszédes. (hegyi)