Ajtógyártás házilag.
A két lámpa párbeszéde foglalkoztatott. Mennyire mások, mégis rokonok. A mennyezeti szól valamit, mire az álló felkapja a fejét.
Tanszéki függöny. Feltételezem egy jó 40 éve szolgál, mégis acélosan függ, a mosdót és hűtőszekrényt takarva. Kontextusból kiragadva még szebb. Nekem.
Az Erik Satie lemez szinte tudatmódosító hatású szerintem. Ez a kép az első hallgatás közben készült. Kimegyek az iroda konyhájába és ez a látvány fogad. Nekem tökéletesen visszaadja ürességével és azzal a néhány finom tónuskülönbségű tárgyával a szórt fényben a zene tiszta fukarul mért és gondosan választott hangjait ami megszólal a zongorán. Felkerül a korong, leér a tű a barázdák közé és feldúsul az oxigén a levegőben. Minden igazibb. Komolyan.
Erik Satie-t említed, Erik Satie tényleg zseniális, az, hogy ez fogadott téged, a leiratból elfogadom, értem, oké, de ha Satie elég jó neked, hogy módosítson a tudatodon, akkor ahhoz is elég bátorságot kell adjon, hogy belenyúlj ebbe a dologba. Mindent közelebb kellett volna hozni. Tehát közelebb hozod a kis küblit, jobban látom a szál zellert. Közelebb hozod a nagy ibriket az arany szélével és kitakarítod belőle a koszt, és forgatsz azon a hagymán, akkor látom a hagymát. És közelebb azt a medvehagymát, hogy éljen és akkor ez működhet. Még több időt kell magadnak hagyni arra, hogy egy ilyen rácsodálkozás után használd az ösztöneidet, és kezdj el dolgozni úgy, hogy közben ne feledkezz meg arról, hogy vannak alapszabályok, például a koszokat kiszedjük, ez fontos lenne. (hegyi)
2x2 információ. A kifakult kotró a homokszínű acélszerkezetes ház előtt. Az árnyék határt átlépő galamb és végül a tükörképem a kotró ajtajában.
Itt kutatom, hogy hol vagy te, valószínűleg valahol ott a kotróban tükröződhetsz, ha jól sejtem, de azért ezt önarcképnek kevésbé fogadnám el, az egy más kérdés, hogy téged - ez már a 365 alatt kiderült - érdekelnek ezek a régi masinák, és ennek örülök, mert magam is ebbe a csoportba tartozom, aki szereti a gépeket. Egyébként ez egy érdekes kép, ha egy kicsit vársz még és az a galamb kijön a fényre, akkor még jobb lenne. Ezek azok az apró nüanszok, amikre figyelnie kell a fotósnak és megint az a baj, mint az előző képednél, ahol ennyi vízszintes és függőleges van ott tessék már úgy állni, hogy ne dőljön-boruljon az egész, ez megoldható, mert most kifordítva skurcban fotóztad ezt, tessék erre odafigyelni, mert kezecskédre csak, hogyha ennyire csálé egy építésznek a fotója. Én értem, hogy neked a fejedben ez egyenes lesz meg a struktúrát, de a nézőnek is egyenesen kell látszódnia, különben csak egy képi jegyzet marad. (hegyi)
Egy éjjszakába nyúló szerelés közben találtam a fényekre. Az épülő ház felső szintjén csak egy izzó égett, az alsó szinten egy biciklis lámpa fénye mellett kerültek be a beépített bútorok.
Ez a kép ez abszolút szép, de itt is azt mondom, hogy valamit az utómunkában kellene dolgozni vele. A 365-ös projektből tudom, hogy te mérnökember vagy, és ha az építészet ennyire foglalkoztat és fontos neked, mint amennyire én azt látom, akkor ha valaki egy ilyen tervrajzot ad le neked, akkor valószínűleg a kezére csapsz. Ezt most azért mondom, mert ezen a képen annyira kevés a képelem, hogy azoknak viszont mindnek a helyén kell lenni, nem engedhető meg az, hogy ilyen párnatorzítással bedőljön a jobb oldali fal vagy ferde legyen. Ez nagyon egyszerűen utómunkában kihúzható egyenesre, tehát az nem fogja a képedet rongálni, mert maga a megfigyelésed zseniális. Én ennél egy kicsivel világosabbra vagy keményebbre venném, hogy még határozottabb legyen, mert most nagyon belevész a sötétbe, lehet, hogy ez monitorkalibrálás kérdése, hogy te is lásd, mennyire sötét, de maga a meglátás tényleg zseniális. (hegyi)
Azt próbálom eltalálni, mennyire sikerül a képet olvashatóvá tenni. Ez foglalkoztat a 17. Hetihegyi óta.
Azt kérdezed, hogy mennyire sikerült a képet olvashatóvá tenni, hát, most én ott vagyok bajban, hogy nem tudom, mi akart lenni a "kerek három", mert egyébként maga a dolog az tetszene, de azért lehetett volna sokkal feszesebbre exponálni, ráadásul eléggé zavaró, hogy hátra dől a fal, tehát itt a perspektívát érdemes lett volna beállítani. Ha ez egy állványon levő gép, akkor azt könnyebb, ha valami egyéb házi praktikával tudtad csak letenni a gépet, akkor érthetőbb, hogy miért borul el ennyire, de az meg utómunkában korrigálható. Ennél jobban zavar az, hogy maga a tömegelhelyezés azt igényelné, hogy fönt legalább két ujjnyival, de másféllel biztosan kevesebb legyen és egy ujjnyival kevesebb lehetne jobb oldalon is és akkor egy feszes ritmust kapna a kapcsoló, a lámpa és te. Most ez kigyengül, főképpen fölfelé és ott van az a háromszög forma a jobb felső sarokban, ami szintén nem annyira fontos. Beszéljünk még erről, mert engem érdekelne, hogy mi a megfejtés, ennél nem tudok sokkal többet, ha akarom, akkor óramutató, de hát nem tudom, szóval valami még ebből hiányzik, hogy tényleg el tudjam olvasni. (hegyi)
Sokáig eltartott mire erre a feladatra magam számára elfogadható választ találtam. Nehezebb mint gondoltam. Talán hangulat kell hozzá, ami hiányzott eddig.
A fal mindig érdekes kérdés, mert lezár, bezár, és erre erősít rá az is, hogy te magad nekünk háttal a falhoz tapadva állsz, két kezed a falon, ez elég egyértelműen a siratófalat idézi. Ha ehhez hozzáveszem a nagypénteket, az alap üzenet is értelmezhetővé válik. És a fűszer az, hogy mindezt nem egy szakrális helyen mutatod nekünk, hanem egy átlagos falnál, tehát nekem ez arra utal, hogy nem a külvilág felé, hanem a belső úton van a hangsúly, már ha jól dekódollak. Tetszik a kép. (hegyi)
Ez egy jó önportré, még az is jó, hogy kimozgattad a megszokott formából, ad neki egyfajta dinamikát, persze azon lehet vitatkozni, hogy mi legyen a füllel, de engem annyira nem zavar, hogy belevágtál. A tekintet ugyanis őszinte és beszédes. (hegyi)
Ha az ember új közösségbe kerül, nem árt ha csendben figyel. Nekem ez egy új közösség. Nézem ki mit művel, min jár az esze.
Csináltam vagy 3 évvel ezelőtt egy sorozat önportrét magamról. Nem tudom miért semmire nem használtam. Még mindig megvan. Gondoltam választok egy képet onnan, de meghallgattam Hegyi Zsolt idevágó videóját és elment ettől a kedvem.
Inkább csináltam kísérleti jelleggel egy telefonos fotót, csak hogy kipróbáljam amit Zsolt mondott a fülhallgató zsinóros exponálásról. Nagyon tetszik. Ezen a nyomon tovább indulva állítgattam a képen, szigorúan csak a telefonnal. Kicsit meglepődtem azért. Mindig lebecsültem ezeket a a dokumentációs eszközöket.
Én a papám Praktikájával kezdtem fotózni. Nekem kell a gépzaj, a szerelés az állítgatás a képcsinálás élményéhez. Akkor is ha nem sikerül a kép. De csinálni jó érzés.
Nagyon örülök, hogy ebben a közösségben megjelentél és részt veszel, és remélem, hogy folytatjuk a munkát. Ígérem, most már én is odafigyelek jobban arra, hogy ne kelljen ennyit várni az elemzésekre. Mert nagyon fontosak ezek a személyes üzeneteitek. Olvasom itt a képaláírásodban, hogy egy három évvel ezelőtti képet akartál küldeni, és aztán amiatt, amit én mondtam, elment ettől a kedved. Lehet közölni régi képeket, hiszen nem baj az, hogyha látjuk, honnan indulunk, és hová fogunk jutni, vagy merre haladunk. Tehát ebben az értelemben ez nem rossz dolog. Én azt mondom, hogy van ennek is akár szerepe vagy helye. Tehát ez azért ne tartson vissza. Az egy másik kérdés, hogy ne csak íróasztalból dolgozzunk, hiszen azon már változtatni nehéz, mert ha már évek telnek el, akkor már nagyon sok minden megváltozott, és ezek már nem újrajátszhatóak. Ami a képet illeti, olyan nekem ez az egész, minthogyha valamilyen transzcendens, földöntúli élményben lenne részed, mintha megszállt volna valami szellem, és vele kommunikálnál. Tehát ezek a nagyon felakadt tekintetek ezek mindig elgondolkodtatóak, hogy ez vajon mit is akar üzenni. És ez működne is ezzel a tónusrenddel és ezzel a sötét háttérrel, ha nem ez a műanyag kabát lenne rajtad. Még azt mondom, hogyha csak a fehér póló marad, akkor is rendben van. De hát ez a kabát, ez meg visszaránt minket ide, márpedig hát ilyen szabadkempinges megváltás az ritkán történik. Úgyhogy annak is inkább valami képi indokát kéne mutatnod, hogy itt mi is történik valójában, vagy hogy miért történnek ezek a dolgok. Nagyjából ennyit tudok mondani, és várom a folytatást. (hegyi)
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…