HetiHegyi

A 30. HetiHegyi az utómunka sorozat 4. része, amelyben a retusálással, hibajavítással foglalkozunk. Hogyan lehet ecsettel és pipettával, vagy a PS javító eszközével kipontozni a hibákat, legyen szó az analóg karcairól, vagy az emulzióba ragadt porról, de akár a portré modell pattanásairól és bőrhibáiról. Ilyen volt, ilyen lett három mintakép segítségével. Nagyítsd teljes képernyőre, várjuk a visszajelzéseket, kérdéseket, témajavaslatokat kommentben.

A 29. HetiHegyi az utómunka sorozat harmadik része, amelyben a tónusokkal, szintekkel, szelektív kijelöléssel és a kijelölt területeken való tónusrenddel, beállításokkal és módosításokkal foglalkozunk. Hogyan állítjuk be a fekete és fehér szinteket, az árnyalatterjedelmet, mit jelent a maszkolás az analóg és a digitális utómunkánál, és miképp tudod a tónusviszonyokat rendezni és kiegyenlíteni a fotódon. Nagyítsd teljes képernyőre hogy jobban tudd követni a képernyőn látottakat. Várjuk a visszajelzéseket, kérdéseket kommentben, Ansel Adams zónarendszeréről Szilágyi Sándor könyvét a link alatt találod.

A 28. HetiHegyi az utómunka sorozat második része, amiben az eszközöket mutatjuk be. Forgatás, vágás, kijelölés, retus és ezek beállításairól esik szó a műsorban. És bár a Photoshop CS6-os Mac-es verziójával készül a bemutatófilm, de az alapkészlet minden jobb képszerkesztőben megtalálható, tehát nem csak PS-t használóknak lehet érdekes a dolog. Érdemes teljes képernyőre nagyítani, mert az előző adáshoz képest is javítottunk a képminőségen. Továbbra is várjuk a visszajelzéseket kommentben.

A 27. HetiHegyi az utómunkával foglalkozó sorozat első része, egyben a képernyőfelvevős technika tesztadása is. Ahhoz, hogy értelmezhető legyen, kérlek, teljes képernyőre tedd ki a videót a lejátszóban. Ebben a bevezető filmben a Photoshop szoftver használatát mutatom be, hogyan jutunk a nyers, RAW formátumtól a fekete-fehérre konvertált és módosított, tónuskorrigált képig. Igyekeztem a teljes folyamatot megmutatni, nyilván a későbbiekben ennél sokkal lassabb tempóban, részletesen fogunk haladni. Arra kérlek, mivel még nem csináltam ilyet, mondd el a véleményed, egyrészt arról, hogy képileg érthető és élvezhető-e így a minőség, másrészt hogy a magyarázás maga értelmesre sikerült-e, valamint arra nézvést is várok javaslatokat, milyen sorrendben, milyen lépéseket mutassak meg. A filmben említett Nik Collection ide kattintva szerezhető meg.

A Hegyi pedellus Utazásaim Balatonra képsora kapcsán autóvezetés közben beszélget Szőke és Hegyi a képekről, utazásról, a médiáról, az elvárásokról és szabad asszociációban sok minden másról is. Dörögdi fesztivál, vízbeesés, Tódor, Fényes Szelek, zenekarosdi, happening. Archív 2009-ből.

Egy elveszettnek hitt film 2007-ből, ahol kiderül, mi a különbség egy Macintosh és egy balta között.

Előkerült néhány történelminek nevezhető felvétel, amit a Hegyi pedellus forgatott 2008. május 26-án a Kultiplexben. Ez volt az utolsó Szőke rádiózik ebből a stúdióból.

Hegyi amíg Szőke a műsorát készítette a Tilosban, a kis kamerával kiment és felvette az épületet és a belsőket is, hogy megmutassa, milyen volt a Kultiplex, és azon belül is a Tilos rádió stúdiója. A május 19-i adás volt az utolsó ebből az épületből Szőkééknek. Láthatjátok az előteret, a grafittiket, a kerthelyiséget is és hallhatjátok, amit a Szőke-adásból a külvilág is hallhat.

A kerthelyiségből bejövünk, megnézzük a vécét is, ami nagyon retro, aztán a stúdió előterét, ahonnan épp Eliot lép ki és megy haza, ő a Szőke rádiózik műsor előtti csapatot erősíti.

Az előtérből a pihenőszoba felé megyünk, DJ Sztyepp is ott van, láthatjátok a hűtőt, a mikrót, a plakátokat, aztán a stúdió melletti vezárlőhelyiségbe is benézünk és onnan pedig az üvegfalon túlra, ahol Szőke épp rádiózik.

Nagyon szép órák jelzik az időt, de tovább megyünk és megnézzük az optoakusztikus látogatójelzőt. Aztán bemegyünk az adásba, a stúdióba Szőkéhez.

Zalatnay Cini dedikált plakát relikviája, a vendég asztal, és a keverőpult is látszik, közben Szőke énekel, pakolja a lemezeket. Hát, ez volt a Tilos a Kinizsi utcában.

A 25. HetiHegyi a nyári fotózás fényviszonyait illető problémákról szól, a déli napról, az árnyékokról, az optimális időpont megtalálásáról, a modell szeméről és a hunyorgásról. A film végén pedig a 365-ös projekt dolgozóinak van kis üzenet a heti feladattal kapcsolatban, Alexovics Ingrid lesz az első, aki jövő vasárnap kihirdeti a témáját, amit fel kell dolgoznunk majd. A 25. epizód a félévben az utolsó, most nyári szünetre megyünk, de augusztus végén folytatódik a Hetihegyi újra. Várjuk a kommenteknél az ötleteket, hogy a következő félévben milyen témákról beszélgessünk, de a formátumot illető egyéb ötleteket is szívesen vesszük, szóval hozzszólásra fel, és jó nyaralást mindenkinek.

A 23. HetiHegyiben a téma a nyár, fotózás bulikon, strandon, nyaraláskor. Mit vigyél feltétlen magaddal, hogyan készülj fel a tömegrendezvényekre, a napsütésre, nyak- vagy csuklópánt, mi kerüljön a szettáskába. Az előző adásokat megtaláljátok a HetiHegyi kategória alatt, kommentekben pedig várom a kérdéseket, hozzászólásokat.

A 22. HetiHegyire nem véletlenül kellett két hetet várni, mivel ez a videósorozat a 365-ös projekt zárása is. Minden olyan résztvevő, aki befutó volt, vagyis a zárásáig eljutott a projektnek, egy-egy kisfilmben néhány mondatos elemzést kapott, kiemelve munkájának erényeit, valamint a 2.0-ás, július 1-én kezdődő új projekthez tanácsokat, ötleteket. Gratulálunk mindenkinek, sok tanulsággal szolgált a 365, van min gondolkodni az elkövetkező hónapban. Ezt az időt töltsük a szakkörben a leckékkel, kis pihenés után ne adjuk alább a tempót, tréningezzük magunkat, július 1. hamar itt van. Bárkinek bármi kérdése van a saját munkáját illetően, a kommentekben várjuk azokat, arra kérünk mindenkit, hogy ne csak a saját filmjét nézze meg, mert ötletet a többiekéből is nyerhet a folytatáshoz. A felvezető film után névsorban a tagok videói láthatóak.

A huszonegyedik adást egy kép alatti beszélgetés, Farkas Ildikó munkája ihlette, a téma pedig a mondanivaló. Pontosabban, hogy szükséges-e, hogy a fotós mondanivalója találkozzon a nézővel, és hogy mindez mennyire fontos, és az elsajátítás folyamatában milyen helyen szerepel. Szó esik még a külső kontrollról, a feladatokról, tématartásról, valamint a szituációktól való elvonatkoztatásról. Továbbra is várjuk a hozzászólásokat, kérdéseket, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

Hol húzódik a határ a fotóetikában, orientálás vagy manipuláció, állásfoglalás-e a portréfotózás a sajtófotográfiában. Pintér Béla és Matolcsy, Steve McCurry és hajléktalanok a flaszteren, néhány gondolat békeidőre és akár háborús helyzetekre is. Kommentekben várjuk a hozzászólásokat, kérdéseket, hogy szeretnétek-e olyan részeket is, ahol sajtóban megjelent képekről beszélgethetünk, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

Jóllehet ezzel az adással kellett volna kezdeni a sorozatot, mert a 17. HetiHegyi témája a legelső kérdés, amivel az újdonsült fotómasina tulaj szembesül: mit fotózzak? De emellett azt a kérdést is fontos feltenni magunknak, miért fotózunk? Nincsenek jó és rossz válaszok, de a miért és a mit összefügghet egymással. Kommentekben továbbra is várjuk a hozzászólásokat, kérdéseket, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A 16. HetiHegyiben belekezdünk a csendélet témakörébe. Az első lépések, a gyümölcsök beszerzése, mire figyelünk, mi a fontos szempont a vásárlásnál, hogyan születik egy csendélet, mi a szerepe a fények játékának, és hagyjuk-e megrohadni a banánt. A sorozat a későbbiekben folytatódik majd ezzel a témával, itt a bevezetőben leginkább azt szeretnénk tisztázni, mi és hogyan alkalmas arra, hogy csendélet szereplő legyen belőle. Magáról a csendélet fogalmáról a 25. leckénknél is érdemes olvasni, valamit fontos meghallgatni azt is, mit mond Balla Demeter a csendéletről. Ezt a hanganyagot a bejegyzés végén találjátok, kommentekben várjuk a további hozzászólásokat, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok. Balla Demeter a csendéletről

A 15. HetiHegyi folytatása az előző utcafotóról szóló filmnek, de míg az az emberábrázolásról szólt, ebben az adásban a terek, helyek, szituációk bemutatásáról, a megfigyelés fontosságáról, a koncepcionális, tervezett projektmunkáról esik szó. Említésre kerül Déri Miklós menekülteket bemutató képsorozata, Féner Tamás: Az idő - A tér - A forma című könyvében megjelent, kiüresedett budapesti tereket bemutató fotográfiái, valamint Kovács Péter Alternatív Budapest címen futó számítógépes alkotásai. Várjuk a hozzászólásokat, kérdéseket, kommentárokat, a további adásokhoz pedig ötleteket, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.