Nagyon jó a modelled, egy picit valóban lecsúszott, de egye fene, így is erős a kép, egy keveset a szürke fátyolból levennék kontrasztemeléssel, még erősebb lenne, még jobban kijönnének azok a kevés színek, amikkel nagyon jó ízléssel dolgozol. Ahogy nézem, lehet, hogy a fehéregyensúly helyreállítása is megoldaná a problémát. (hegyi)

Kedvelem az önképeidet, mert van mindig bennük valami meglepetés. Ez a fal nem a barátom, vagyis inkább úgy mondom, hogy ez a fal valahogy a maga határozott kemény formáival igényelne egy konkrétabb, határozottabb jelenlétet is, ami most nem olyan erős, vagyis elnyom a fal, és nem vagy párhuzamban vele erő tekintetében. Sok mindent lehetne csinálni a fal előtt, máshogy gesztikulálni, más ruhában, aktban, de ez a zárt póz ez összeomlik a fal kaszabolása alatt. (hegyi)

Az a helyzet, hogy a gyerek hálás téma, az arca kedves, érdeklődő, figyelmes, rendezett, tehát alapjában minden megvan, de valahogy nem áll össze nekem, hogy a kép miért itt és ekkor készült, a környezet ebben nem segít. A pillanat megörökítése és a pillanat kiragadása fontos, a fotó megkerülhetetlen jellemzője, de épp ezért, mivel nincs előzménye és folytatása, abban a pillanatban kell benne lenni minden oknak és indoknak is, nem csak a szereplőnek. (hegyi)

Valami értelme mégis van a landscape és portrait képforma meghatározásnak, mert azt látom, hogy ez a tömeg így, ebbe a képkockába nem fér bele és nem csak azért, mert túl közel van, hanem akármennyire is lenne, de az álló forma ezt nem adja ki. (hegyi)

A kép tele van nyilvánvaló hibákkal, és persze, ilyenkor az a kérdés, hogy mindez ad-e a képhez annyit, hogy akár formai, akár érzelmi értelemben elemelje a hiba primer szintjéről. Azt gondolom, hogy saját szabadságod korlátozod azzal, ha váltig ragaszkodsz ahhoz, hogy valami csak úgy érvényes, ahogy azt a gép kiadta, ha már benne a hiba, akkor nem szabad piszkálni. Én ezzel nem értek egyet, csak a végeredmény számít, minden spekulációt ledob a kép magáról, megsemmisítő erővel. Ez a kép így nem működik, a barna flekk miatt nem. Anélkül viszont egy jó, hibával megspékelt, hogy ne mondjam, megszentelt ügy lehetne. Tehát olló. Mert azt gondolom, hogy ha magad korlátok közé préseled, az nem fog örömet hozni. Vágd le a barnát, megkapod a képet. (hegyi)